Részletek

Kategória: Bűnmegelőzés

Megjelent: 2019. május 28.

Bűnmegelőzésminden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével.

 

1.             Értelmező szótár

1.1.          Bűncselekmény

1.2.          Bűnösség

1.3.          Büntetendőség

1.4.          Bűncselekmények kategóriái

1.5.          Bűncselekmény elkövetője – önálló tettes, társtettes és közvetett tettes

1.6.          Bűnismétlés

1.7.          Bűnösség – Szándékosság, gondatlanság és hanyagság

1.8.          Bűnpártolás

1.9.          Bűnrészesség – Felbujtás és bűnsegély

1.10.        Büntetések

1.11.        Büntethetőség

1.12.        Elterelés

1.13.        Fiatalkorú

1.14.        Jogképesség, cselekvőképesség, korhatárok

1.15.        Jogszabályok (törvény, rendelet)

1.16.        Közbiztonság

1.17.        Közbiztonságra különösen veszélyes eszköz

1.18.        Közterületi bűncselekmény

1.19.        Mediáció

1.20.        Pártfogó felügyelet

1.21.        Társas elkövetés – Csoportos elkövetés, bűnszövetség, bűnszervezet

1.22.        Tevékeny megbánás

1.23.        Utógondozás

2.             Fiatalkorú bűnelkövetők

2.1.          A büntetőjogi felelősségre vonás kritériumai

2.2.          Speciális elvek

2.3.          A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható főbb szankciók

2.4.          Fiatalok által, illetve sérelmükre elkövetett tipikus jogsértések

3.             Néhány gyakori bűncselekmény

3.1.          Cserbenhagyás

3.2.          Erőszakos közösülés

3.3.          Jármű önkényes elvétele

3.4.          Járművezetés ittas vagy bódult állapotban

3.5.          Járművezetés tiltott átengedése

3.6.          Kényszerítés

3.7.          Kifosztás

3.8.          Közúti baleset okozása

3.9.          Közúti veszélyeztetés

3.10.        Lopás

3.11.        Orgazdaság

3.12.        Rablás

3.13.        Szemérem elleni erőszak

3.14.        Testi sértés

3.15.        Zsarolás

4.             Függőséggel kapcsolatos bűncselekmények

4.1.          Drogok és kábítószerek

4.2.          A drogfogyasztás jelei

4.3.          A drogfogyasztás veszélyei

4.4.          Elkövetői magatartások

5.             Büntetések

5.1.          Elterelés

5.2.          Az ártalomcsökkentés és a drogambulanciák

6.             Mit tegyünk?

6.1.          Ha csendháborítást tapasztalunk?

6.2.          Ha igazolványt, értékes tárgyat találunk?

6.3.          Ha magatehetetlen embert találunk az utcán, lépcsőházban?

6.4.          Ha rendőri ellenőrzés során korrupcióra utaló magatartást észlelünk?

6.5.          Ha gyanús alakok tűnnek fel a környéken?

6.6.          Ha megzsarolnak?

6.7.          Ha tudomásunkra jut egy bűncselekmény?

6.8.          Ha rendőrségi akció részese leszünk?

6.9.          Ha tettenértünk egy elkövetőt?

6.10.        Ha szól egy ház, intézmény vagy autó riasztója?

6.11.        Ha jelentkeznek a felajánlott pénzért a gépkocsitolvajok?

6.12.        Ha elszállították, vagy ellopták a gépkocsinkat?

6.13.        Ha a szomszédunk néhány napja nem jelentkezik?

6.14.        Ha eltűnik valaki a családból?

6.15.        Ha felismerünk egy körözött bűnözőt, gépkocsit?

6.16.        Ha ismeretlenek csengetnek az ajtón?

6.17.        Ha bent van a lakásunkban a betörő?

6.18.        Ha azt tapasztaljuk, hogy betörtek a lakásunkba?

 

1.       Értelmező szótár

1.1.  Bűncselekmény

Bűncselekmény az a szándékosan, vagy ha a Btk. az adott bűncselekmény esetén a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli, gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A Btk. megfogalmazásában társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Cselekményen nem csupán aktív magatartás (tevés) értendő, vannak olyan bűncselekmények is, amelyek nem-tevéssel, mulasztással követhetőek el. A bűnösség magában foglalja a szándékosságot, a gondatlanságot és az úgynevezett szándékon túli eredményt is. A bűnösség ebben az értelemben nem azonos az eljárásjogi bűnösséggel, amikor bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki egy meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt. A bűnösség magában foglalja a szándékosságon és a gondatlanságon túl azt a követelményt is, hogy az elkövetővel szemben ne álljon fenn úgynevezett büntethetőségi akadály. A bűncselekmények absztrakt módon veszélyesek a társadalomra, azonban a konkrét cselekmény elbírálása során a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak és bíróságnak minden esetben vizsgálniuk kell, hogy az adott magatartás egyáltalán veszélyes-e, illetve, hogy milyen fokban veszélyes a társadalomra. A társadalomra veszélyességet kizárhatják a törvényben meghatározott okok, így a jogos védelem, a végszükség, az elöljáró parancsa, valamint a jogelmélet által kimunkált okok, így a hivatali kötelesség teljesítése, a sértett beleegyezése, a megengedett kockázatvállalás, az orvosi kötelezettség teljesítése, a házi fegyelmi jog gyakorlása stb. A büntetni rendeltség lényegét úgy értjük, hogy csak olyan magatartás tekinthető bűncselekménynek, amit a törvény büntetendő cselekményként megfogalmaz, és amire büntetés kiszabását rendeli. A bűncselekmény fogalmának a bűnösség, a társadalomra veszélyesség és a büntetni rendeltség együttes feltételei, ha ezek közül bármelyik hiányzik: nem jön létre bűncselekmény.

1.2.  Bűnösség

A bűnösségen alapuló felelősség a magyar büntetőjog egyik alapelve. A bűnösség – a szándékosság vagy a gondatlanság – az általános törvényi tényállás szükségképpeni eleme.

A mai magyar jogelmélet egy komplex bűnösség-fogalmat követ. Eszerint a bűnösség az elkövető és az ő cselekménye, illetve a cselekmény társadalomra veszélyes következményei közötti pszichés viszony, amelynél fogva a cselekmény elkövetése neki felróható (pszichikai és normatív elemek egysége).

A büntetőjogi értelemben vett bűnösség több elemet ölel fel. Ezek a megfelelő életkor, a beszámítási képesség, a szándékosság, a gondatlanság és az elvárhatóság (bűnösségre vezető motivációs hiba).

A megfelelő életkor a cselekmény elkövetésekor betöltött 14. életévet jelenti, a gyermekkorú személy ugyanis nem büntethető. (A 14 és 18 év közötti fiatalkorú igen, de megítélése enyhébb.)

A beszámítási képesség két elemből tevődik össze. Egyrészt az tartozik ide, hogy az elkövető előre látja magatartása társadalomra veszélyes következményeit (felismerési képesség), másrészt, hogy képes arra, hogy e felismerésnek, illetve az akaratának megfelelően cselekedjen (akarati képesség).

1.3.   Büntetendőség

Valamely emberi magatartás büntetni rendeltsége a jogalkotó értékítéletét közvetíti a társadalom felé az adott magatartás kapcsán. Ezt az értékelő folyamatot folytatja a büntető-igazságszolgáltatás egy konkrét elkövető egyedi cselekménye viszonylatában.

Ahhoz, hogy egy magatartásra a törvény büntetés kiszabását rendelje, meg kell felelnie bizonyos feltételeknek.

·         A magatartás ki kell, hogy merítse valamely bűncselekmény törvényi tényállását.

·         Fontos, hogy ne létezzen olyan ok, mely a cselekmény jogellenességét kizárná, ne álljon fenn jogszabály engedélye, a sértett beleegyezése vagy hivatásbeli kötelezettség teljesítése.

1.4.   Bűncselekmények kategóriái

A bűncselekményeket súlyuk szerint két kategóriába sorolhatjuk: bűntett vagy vétség. A bűnösség formáját, illetve a cselekményre kiszabható büntetés mértékét veszi figyelembe a törvény. Mind az elkövető, mind a cselekmény társadalomra veszélyességét értékelik. A törvényi szabályozás kapcsán a bűncselekmény enyhébb vagy súlyosabb formája számtalan esetben jelentőséggel bír:

·         a kiszabható büntetések körében (a vétségekre enyhébb büntetési tételkereteket állapít meg a törvény),

·         a próbára bocsátás lehetőségének meghatározásánál,

·         a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése kapcsán a próbaidő hosszánál,

·         a szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatainál (vétség esetén fogház – kivéve, ha az elkövető visszaeső –, bűntett esetén börtön vagy fegyház),

·         a mentesítésnél.

A bűntett

A törvény szerint bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség. Fontos tudni, hogy e tekintetben nem annak van jelentősége, hogy a bíróság a konkrét elkövető esetében milyen büntetést szabott ki, hanem hogy a törvény által a bűncselekmény elkövetése esetére meghatározott büntetések felső határa hány év.

A vétség

Vétségnek minősül minden gondatlanságból elkövetett cselekmény.

A szándékosan elkövetett cselekmények abban az esetben tartoznak ide, ha a törvény által kilátásba helyezett büntetési tétel felső határa kettő év vagy ennél rövidebb (azaz egy évig terjedő) szabadságvesztés, vagy valamilyen más főbüntetés (például közérdekű munka vagy pénzbüntetés).

1.5.   Bűncselekmény elkövetője – önálló tettes, társtettes és közvetett tettes

Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Attól függően, hogy a tettes egyedül vagy mással együtt tevékenykedik, beszélhetünk önálló, illetve társtettességről. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint bűncselekmény alanya

• a 14. életévét betöltött személy. A megfelelő életkornak a cselekmény elkövetésekor kell fennállnia. A gyermekkorú személy nem büntethető, a 14 és 18 év közötti fiatalkorú igen, de cselekményei megítélése enyhébb.
• legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező személy. A beszámítási képesség felismerési és akarati képességből tevődik össze. A felismerési képesség lényege, hogy az elkövető képes cselekménye jogellenes vagy a Btk. szóhasználatával „társadalomra veszélyes” következményeinek felismerésére. Az akarati képessége révén pedig arra is képes, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.
• természetes személy. Mivel hazánkban a jogi személy fizikailag a valóságban nem létezik, ezért nem lehet bűncselekmény alanya. Fontos tudni, hogy bár a jogi személy büntetőjogi felelőssége kizárt, de 2001. óta lehetőség van a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedések alkalmazására.

Önálló tettes

Önálló tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.  Egyszerűbb kifejezést használva aki maga „követi el” a bűncselekményt. Az önálló tettes saját testi erejét, valamilyen tárgyi eszközt vagy állatot is felhasználhat a bűncselekmény elkövetéséhez. Például önálló tettes az is, aki másnak úgy okoz testi sértést, hogy a kutyáját „ráuszítja”.

A törvény a bűncselekmények legtöbbjénél nem ír elő semmilyen egyéb feltételt a tettessé váláshoz. Vannak olyan cselekmények, amelyek tettese csak meghatározott személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy lehet (különös bűncselekmények). Ilyen „különös” bűncselekmények például, amelyeket csak hivatalos személyek, vagy csak katonák követhetnek el tettesként.

Közvetett tettes

A közvetett tettes egy másik személyt használ fel a bűncselekmény elkövetésére. A bűncselekményt ténylegesen elkövető személy nem vonható a cselekményért felelősségre, mert vele szemben valamilyen büntethetőséget kizáró ok áll fenn.

Ezek:

• a gyermekkor (a közvetett tettes a bűncselekményt olyan személlyel valósíttatja meg, aki annak elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be.);
• a beszámítási képesség hiánya (a közvetett tettes a bűncselekményt olyan személlyel valósíttatja meg, akinek a beszámítási képessége annak elkövetésekor hiányzik, mivel kóros elmeállapotú vagy az akaratát megtörő kényszer vagy fenyegetés hatása alatt álló).
• a tévedésben levés (a bűncselekményt megvalósító személynek nincs tudomása róla, hogy bűncselekményt követ el, és ezt a tévedést a közvetett tettes idézte elő).

Társtettes

A társtettesek a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg, azonos alaptényálláshoz kapcsolódóan szándékegységben cselekednek. A szándékegység hiányában a társtettesség akkor sem valósul meg, ha az elkövetők együttes cselekménye váltja ki az eredményt. Például két személy véletlenül egyszerre követ el betöréses lopást ugyanabba az üzemcsarnokba, amely akkora, hogy nem észlelik egymás jelenlétét, és tulajdonítanak el onnan különféle dolgokat. Hiába történt mindkét tettes bűncselekménye térben és időben egyszerre, mégsem lesznek társtettesek, mivel hiányzik a szándékegység.

Az összetett cselekményeknél a szándékegység megléte mellett a társtettességhez az is elegendő, ha az egyik elkövető csak az egyik, míg a másik csak a másik elkövetési magatartást fejti ki. Ha valaki azért fogja le a sértettet, hogy társa közösülni tudjon vele, megvalósítják a társtettesként elkövetett erőszakos közösülés bűntettét.

Ha az elkövetők társtettesség esetén az alapcselekményre vonatkozóan szándékegységben cselekszenek, előfordul, hogy valamelyikük más vagy súlyosabb bűncselekményt valósít meg, mint amire szándékuk eredetileg irányult. Mennyiségi túllépés esetén az elkövető ugyanannak a cselekménynek egy súlyosabban minősülő alakzatát valósítja meg, minőségi túllépés esetén egy másik bűncselekményt követ el. Példával megvilágítva: két személy megbeszéli, hogy betörnek egy lakásba, és eltulajdonítják az ott található értékeket, úgy gondolják, hogy műszaki berendezések, illetve egy kevés arany lehet ott, a várható hasznot pár millió forintra becsülik. Elkövetik a bűncselekményt, az egyik társtettes kutatás közben egy mondjuk 100 millió forint értéket meghaladó gyémántra bukkan, amit gyorsan elrejt társa elől, és ezen túl közösen eltulajdonítanak 100 000 forint értékű aranyékszert is. Függetlenül attól, hogy a másik személy nem tudott a rendkívül értékes gyémántról, mindkét társtettes dolog elleni erőszakkal, különösen nagy értékre elkövetett lopásért felel.

Ha azonban a fenti cselekmény közben a lakásban lakó hazaér, az egyik társtettes ennek hatására felhagy a cselekménnyel, a másik azonban a sértettet megöli, a cselekményt abbahagyó társtettes lopásért, míg társa nyereségvágyból elkövetett emberölésért felel. Persze, ha mindketten úgy döntenek, hogy megölik a hazaérkező sértettet, fennmarad a szándékegység, és mindkettejük terhére megállapítható a nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette.

A társtettesség jelentősége, hogy azt a bíróság súlyosító körülményként vesz figyelembe.

1.6.  Bűnismétlés

A bűnismétlésnek bizonyos eseteihez a jog súlyosabb következményeket fűz, ezeket az eseteket gyűjtőfogalommal visszaesésnek hívhatjuk. A súlyosabb jogkövetkezmények a büntetés kiszabása körében jelentkeznek. A visszaesők nem vagy csak szűk körben bocsáthatóak – büntetésük meghatározott részének letöltését követően – feltételes szabadságra, velük szemben a bíróság eleve súlyosabb büntetést szab ki, nem, illetve csak kivételesen indokolt esetben enyhíthetik a büntetésüket, illetve a büntetés-végrehajtás szigorúságát stb.

A visszaesők

A törvény értelmében akkor minősül valaki visszaesőnek, ha a korábbi szándékos bűncselekménye miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és e büntetés kitöltésétől vagy annak végrehajthatósága megszűntétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

A különös visszaesők

A különös visszaesők mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követtek el.

Ugyanolyannak akkor minősül egy bűncselekmény, ha ugyanazon törvényi tényállásba ütközik. Abban a kérdésben, hogy mikor minősül egy bűncselekmény hasonlónak, maga a törvény ad iránymutatást.

A többszörös visszaesők

A többszörös visszaesők körébe a már a törvény előtt többször állt, általában bűnözői életmódot folytató személyek tartoznak. Ezért a törvény ehhez a visszaesői minőséghez még súlyosabb jogkövetkezményeket fűz. A visszaesés általános feltételein túl a többszörös visszaesővé válás kritériuma az is, hogy korábban már mint visszaesőt ítéljék az illetőt végrehajtandó szabadságvesztésre, és az újabb bűncselekménye olyan szándékos bűncselekmény legyen, amelyet a törvény szabadságvesztéssel fenyeget és az elkövetésig három év nem telt el a legutolsó büntetésétől.

Erőszakos többszörös visszaesők

Erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el.

1.7.  Bűnösség – Szándékosság, gondatlanság és hanyagság

A bűnösségnek két fő formája van: a szándékosság illetve a gondatlanság.

Mind a szándékosságnak, mind a gondatlanságnak van úgynevezett objektív vagy más szóval tudati oldala, illetve szubjektív vagy más szóval érzelmi oldala. Fontos ismét utalni a már korábban leírtakra, hogy minden bűncselekmény értelemszerűen elkövethető szándékosan, azonban a gondatlan bűnösség csak akkor állapítható meg, ha a Btk. az adott bűncselekmény tényállásának leírásánál ezt a körülményt kifejezetten megemlíti.

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A szándékosság tudati oldala, hogy az elkövetőnek előre kell látnia cselekménye következményeit. Szándékos emberölés tettesének a tudatában a cselekmény elkövetése előtt megjelenik a sértett halála, tehát rá kell gondoljon a következményekre. A tolvaj tudatában megjelenik a dolog elvétele, az ittas vezető, még mielőtt beül az autójába, rágondol, hogy ivott, tisztában vele, hogy gépjárművet fog vezetni. A szándékosság tudati oldalának tehát a lényege a rágondolás, hogy a tettes tudatában jelenjenek meg a bűncselekmény törvényi tényállásában meghatározott elemek. Persze nem arról van szó, hogy végezzen bűncselekmény-tani elemzést, hanem csak arról, hogy legyen tisztában az emberölés esetén azzal, hogy más életét kívánja kioltani, a lopás esetén az elvenni szándékozott dolog idegen voltával, az ittas vezetés esetén az alkoholfogyasztás tényével. A szándékosság tudati oldala a cselekmény következményeinek a kívánása, ezt nevezzük egyenes szándéknak, vagy a következményekbe való belenyugvás (a következményekkel szembeni közömbösség), ezt nevezzük eshetőleges szándéknak. A szándékosság két formájának a büntetés kiszabása során van jelentősége, az egyenes szándék súlyosabb megítélés alá esik.

A gondatlanságnak is két típusa van, mint azt láttuk. A tudatos gondatlanság esetén az elkövető a cselekmény lehetséges következményeit látja előre. A hangsúly a lehetségesen van, mivel aki a cselekménye konkrét, egzakt következményeit látja előre (a másik emberbe a kés beleszúrását, a számára idegen dolog elvételét), annak a cselekménye nem lehet gondatlan, legalább eshetőleges szándékkal cselekszik. A tudatos gondatlanság érzelmi oldala a könnyelmű bizalom. Itt különbséget kell tenni az alapos, az alaptalan és a könnyelmű bizalom között. Aki a cselekmény lehetséges következményeit előre látja, azonban alapos okból bízik ezek elmaradásában, nem követ el bűncselekményt. Például a sebész orvos műtét közben előre látja, hogy az adott műtéti mozdulat akár a beteg halálát is okozhatja, azonban az bevett műtéti eljárás, a szakmai szabályoknak megfelel, és adott körülmények között nem is tehet mást, nyilván nem vonható felelősségre, hiszen a szakmai kötelezettségét teljesíti. Könnyen belátható, hogy senki sem végezne például orvosi, rendőri vagy tűzoltói munkát, ha felelősséggel tartozna azokért a cselekményekért, amelyeket szakmai feladatai körében hajt végre, még akkor sem, ha pontosan tisztában volt ezek lehetséges következményeivel. A teljesen alaptalan bizalom kizárja a lehetséges következmények előrelátását. Aki a következmények elmaradásában teljesen alaptalanul bízik, az tudati oldalon a cselekmény konkrét következményeit látja előre, és érzelmi oldalon legalábbis belenyugszik a következményekbe, azaz nem utasítja el azokat. Könnyelműen az bízik a cselekménye lehetséges következményeinek az elmaradásában, aki tapasztalataiban, ügyességében, képességeiben, vélt vagy valós ismereteiben bízva cselekszik, de érzelmileg mindenképpen elutasítja a következményeket.

A hanyag gondatlan nem látja előre cselekménye lehetséges következményeit, mivel a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A hanyag gondatlanságnak is van objektív és szubjektív oldala, de értelemszerűen nem a következmények előre látása és az ezekhez való érzelmi irányultság. A hanyagság objektív oldala az objektív gondossági kötelezettség. Az objektív gondossági kötelesség több, mint az általános, mindenkitől elvárható gondosság. Tartalmát jogszabályok, írott és íratlan foglalkozási szabályok, munkaköri leírások határozzák meg. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy olyan tevékenységet folytat, amelynek szakmai szabályai vannak, ez független a képzettségtől, az iskolai végzettségtől és a szakismeretektől. Ha valaki gépjárművet vezet, házfalat rak, épületet bont, heggeszt, de ha csak barkács kisgépet használ a vezetői engedély, illetve a mestervizsga meglététől függetlenül az adott szakma szabályait be kell tartania, és nem hivatkozhat arra, hogy ezeket nem ismerte. A hanyagság szubjektív eleme a gondossági kötelesség tanúsítására való képesség. E követelménynek nem tesz eleget, aki szakmai, foglalkozási szabályok hatálya alatt áll, és úgy kezd neki a tevékenységnek, hogy nem képes ezeknek eleget tenni. Például az orvos úgy kezd neki a műtétnek, a pilóta úgy száll fel a repülőgéppel, hogy ittas, de elég az is, hogy az előző este alaposan leittasodott, vagy csak nem kellően pihente ki magát stb.

A szándékon túli bűnösség: az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.

Bizonyos bűncselekmények esetén a törvényi tényállás eredményt tartalmaz, ezeket a bűncselekményeket eredmény-bűncselekményeknek nevezzük. Az emberölés esetén a bűncselekmény eredménye a halál beállta, mindaddig, amíg a sértett nem hal meg, csak kísérletről beszélhetünk. Csalás bűncselekmény esetén az eredmény a kár bekövetkezése. Csalást az követi el, aki mást jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Ha a tettes a sértettet tévedésbe ejtette, de végül az erre rájön, és nem adja át például a kért készpénzt, nem beszélhetünk befejezett csalásról. Bizonyos bűncselekmények esetében az eredmény a bűncselekmény minősítő körülménye, súlyosabban minősülő esete. Több közlekedési bűncselekmény (például a közúti veszélyeztetés) alapeseti eredménye a veszély okozása. Befejeződik a közúti veszélyeztetés, amikor valaki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. A testi sértés alapesetben befejezett, ha valaki másnak szándékosan sérülést vagy betegséget okoz. Mindkét előbb említett bűncselekmény súlyosabban büntetendő, ha a cselekmény például maradandó fogyatékosságot vagy halált stb. okoz. Ezek eredmények, amelyek okozásáért az elkövető felelősséggel tartozik, ha az alapesetre kiterjedő (veszély, sérülés vagy betegség okozása) szándékosság mellett ezekre csak a gondatlansága terjed ki. Tipikus példa: az egyik ember sérülés okozásának a szándékával bántalmazza a másikat, ennek során meglöki, a sértett a radiátorba üti a fejét és meghal, ebben az esetben a tettest a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terhelte, így nem emberölésért, hanem halált okozó szándékos testi sértésért terheli felelősség.

1.8.  Bűnpártolás

A bűnpártoló segítséget nyújt egy olyan személynek, aki bűncselekményt követett el, anélkül, hogy ebben előzetesen megállapodtak volna. Csak abban az esetben felel az elkövető, ha az alapbűncselekményt befejezték vagy annak elkövetését megkezdték, azaz megkísérelték. Fontos, hogy az alapcselekmény elkövetője a bűnpártoló későbbi támogató magatartásáról az alapbűncselekmény elkövetése előtt nem tudhat, ha az ugyanis előzetesen tudomással bírna róla, és a segítségnyújtást előzetesen megígérné, a bűncselekmény bűnsegédje lenne.

Bűnpártolás vétségét követi el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

• segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,
• a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik,
• közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában.

Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el.

A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást különösen súlyos állam elleni bűncselekményekkel, emberöléssel, emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, valamint ha hivatalos személy (például: országgyűlési képviselő, köztisztviselő, bíró, ügyész, rendőr stb.) eljárása során követi el.

A hivatalos személyek kivételével, nem büntethető az, aki anélkül, hogy ebben előzetesen megállapodtak volna, hozzátartozója számára nyújt segítséget ahhoz, hogy a hatóság üldözése elől meneküljön.

1.9.  Bűnrészesség – Felbujtás és bűnsegély

A bűnrészesség esetei a felbujtás és a bűnsegély. A büntetőjogban részességnek nevezzük azt az esetet, amikor valakinek a cselekménye valamilyen formában kapcsolódik a bűncselekményhez, de ő maga nem valósítja meg a törvényi tényállás egyetlen elemét sem. A részesség mindig szándékos magatartás, és csakis egy szándékos alapcselekményhez kapcsolódhat, amelynek legalább a kísérleti szakig el kell jutnia, tehát a tettesnek meg kell kezdenie a bűncselekmény elkövetését. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni, a gyakorlatban azonban általában enyhébben büntetik a bűnsegédet. A részesség fajtája a felbujtás és a bűnsegély. A legfontosabb különbség közöttük, hogy a felbujtás szándékkiváltó, míg a pszichikai bűnsegély szándékerősítő hatású.

A felbujtás

Felbujtó az a személy, aki valaki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A rábírás módja közömbös, akár szóban, akár írásban megvalósulhat. Nagyon fontos azonban, hogy e rábeszélésnek nem általánosságban, hanem egy térben és időben pontosan meghatározott bűncselekményre kell vonatkoznia.  Általános felhívás nem felbujtás. Például a bűncselekmények elkövetésének puszta népszerűsítése nem felbujtás. A felbujtásnak konkrétnak kell lennie. Nem szükséges, hogy a felbujtó konkrétan megmutassa a tettesnek, hogy ezt az egy meghatározott gépkocsit kell feltörnie, de legalább azt kell, hogy közölje vele, hogy törjön fel egy vagy két, de megahatározott gépkocsit. Pusztán annak a közlése, hogy „szerintem jó dolog gépkocsikat feltörni”, vagy annak bizonygatása, hogy milyen egyszerű és kifizetődő dolog a gépkocsifeltörés, nem felbujtás. Az ilyen közlések, tanácsolgatások bűnsegélyként értékelhetőek, ha ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a tettesben a szándék kialakuljon a bűncselekmény elkövetésére.

A bűnsegély

A bűnsegéd a bűncselekmény elkövetéséhez nyújt szándékosan segítséget, amely fizikai vagy pszichikai lehet. Fizikai segítséget akkor nyújt az elkövető, ha a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy azt megkönnyítő feltételeket biztosítja, így ha valamilyen dolgot, például elkövetési eszközt (fegyver) vagy a végrehajtást lehetővé tévő igazolványt ad az elkövetőnek.

A pszichikai bűnsegély a bűncselekmény elkövetésére való felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, segítség felajánlása, feltéve, hogy a tettesben nem ezek alakítják ki a bűncselekmény elkövetésének a szándékát, azaz nem szándékkiváltó hatású. A pszichikai bűnsegély szándékerősítő hatású, a tettesben vagy társtettesekben kialakult a bűncselekmény elkövetésének a szándéka, a bűnsegéd ezt erősíti. Tippeket ad, esetleg a bűncselekmény elkövetése után segítséget helyez kilátásba, hogy a tettest ne fogják el stb. Lényeges azonban, hogy sem a felbujtó, sem a bűnsegély nyújtója a bűncselekmény elkövetésében nem vehet részt, cselekményük a bűncselekmény tényállási elemeire nem terjedhet ki, azon kívül marad.

1.10.       Büntetések

Büntetések:a szabadságvesztés, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás.

Mellékbüntetések: a kitiltás, a közügyektől eltiltás.

1.11.       Büntethetőség

A magyar törvények alapján 18 éves kor a nagykorúság határa, de már 14 éves korunktól büntethetőek vagyunk.

1.12.       Elterelés

Az elterelés jogintézménye a Btk. 283. §-ban megfogalmazottak szerint speciális büntethetőséget megszüntető ok, amit szokás „büntetés helyett terápiának” vagy kvázi-kötelező kezelésnek is nevezni.

A büntetőeljárásról szóló törvény 2006. július 1-jén hatályba lépett módosítása következtében a büntetőeljárás nyomozási szakaszában is lehetővé vált a nyomozás felfüggesztése azzal a bűnelkövetővel szemben, akinek cselekménye vagy személye a Btk. 283. §-ában írt feltételeknek megfelel, és önként már alávetette magát a szükséges – egészségi állapotának megfelelő – 6 hónapos kezelésnek.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján azzal a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt elkövető személlyel szemben van mód a nyomozás felfüggesztésére, majd a hat hónapos egészségügyi ellátás vagy szolgáltatás befejezését követően az eljárás megszüntetésére, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki a jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, és végezetül azzal a kábítószerfüggő személlyel, aki az előbbi bűncselekménnyel összefüggésben kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő más bűncselekményt követ el.

1.13.       Fiatalkorú

Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. Ez pedig azt is jelenti, hogy súlyos bűncselekmény elkövetéséért fiatalkorúak börtönébe is kerülhet vagy javítóintézeti nevelést is kiszabhatnak rá.

1.14.       Jogképesség, cselekvőképesség, korhatárok

Jogképesség:

A jogképesség azt jelenti, hogy valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet. Hazánkban minden természetes személy (ember) jogképes. A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis, tehát a jogképességéről senki sem mondhat le, az természetes személy esetében nem korlátozható. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni, bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít. Jogképesek bizonyos társadalmi és gazdálkodó szervezetek. Ezek jogképessége a bíróság általi elismeréssel, bejegyzéssel jön létre. Az ilyen szervezeteket jogi személyeknek nevezzük. A jogi személyek jogképessége annyiban korlátozott, hogy bizonyos jogok és kötelezettségek alanyai nem lehetnek. Ezek olyan jogok és kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva csak az emberhez köthetők. Például csak természetes személy (ember) köthet házasságot, lehet szülő stb. Egyébként a természetes és a jogi személy jogképessége között nincs különbség.

Cselekvőképesség:

Hazánkban mindenki cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. A cselekvőképesség lényege, hogy a jogképes természetes vagy jogi személy maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot, azaz saját nevében, saját tetteivel jogok és kötelezettségek alanya lehet. A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis, így a jogképességhez hasonlóan senki sem mondhat le cselekvőképességéről sem.

Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. A nagykorú cselekvőképes, kivéve, ha a bíróság a cselekvőképességét korlátozta vagy kizárta. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Ebből következik, hogy aki tizennegyedik életévét nem töltötte be, cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez – ha jogszabály kivételt nem tesz – törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is

• tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja (például a megfelelő gyámhatósági engedély birtokában házasságot köthet, amely nagykorúságot is eredményez),
• megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (bizonyos termékeket, bizonyos értékben megvásárolhat a boltban, például elintézhet egy kisebb élelmiszervásárlást, de nem vehet meg egy plazma televíziót),
• rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat (például a nyári szünidőben szerzett keresetével szabadon rendelkezhet, ebből megvásárolhatja akár az előbb említett plazma televíziót is),
• megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez (tipikusan ilyen az ajándékozás).

A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében eljárhat, és maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak.

Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. A cselekvőképtelen kiskorú is megköthet bizonyos, a mindennapi életben tömegesen előforduló ügyletet, például vásárolhat élelmiszert, azzal a feltétellel, hogy azonnal teljesedésbe megy az ügylet, magyarul kifizeti az ellenértéket.

Fontos szabály, hogy a törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.

Korhatárok áttekintése:

E tankönyvben több esetben találkozhattak az életkori határokkal kapcsolatos magyarázatokkal. Itt összefoglalva mutatjuk be az egyes életkori határokat és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb joghatásokat, mivel ezeket gyakran még jogban jártasak is összekeverik.

• Tizenkettedik életév alatti életkor: kizárólag büntetőjogi természetű életkorhatár. Bizonyos bűncselekmények esetében a tizenkettedik életévét be nem töltött kiskorú védekezésre képtelennek tekintendő. Ez részben azt jelenti, hogy ha bizonyos erőszakos bűncselekményeknél a védekezésre képtelen sérelmére való elkövetés súlyosabban büntetendő, a tettes e minősített esetért felel, ha a cselekményt tizenkét évnél fiatalabb sérelmére valósítja meg. Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak, és bizonyos súlyos bűncselekmények esetében az alapeseti tényállás a sértett védekezésre képtelen állapotának a kihasználásával történő elkövetés. Ez azt jelenti, hogy ha a tettes tizenkét évet be nem töltött személlyel folytat bármilyen szexuális cselekményt, még abban az esetben is erőszakos közösülésért vagy szemérem elleni erőszakért felel, ha a sértett a szexuális együttlétbe beleegyezett, vagy akár azt kezdeményezte.
• Kiskorú: az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. E fogalom elsősorban polgári jogi tartalommal bír. A kiskorú tizennégy éves kora előtt cselekvőképtelen, 14 és 18 éves kora között korlátozottan cselekvőképes, hacsak a bíróság nem helyezte cselekvőképességet kizáró gondnokság alá. E fogalomnak büntetőjogi jellegzetességei is vannak: bizonyos bűncselekmények csak kiskorúak sérelmére követhetők el, ilyen például a kiskorú veszélyeztetése. Néhány bűncselekmény esetén minősített eset a kiskorú sérelmére történő elkövetés. Nagyon fontos, hogy a kiskorú fogalmat soha ne keverjük össze a gyermekkorú és a fiatalkorú fogalmakkal, mivel ezeknek kizárólag bűncselekménytani jelentősége van, és kizárólag bűncselekmény, vagy büntetőjogi tényállást megvalósítókkal szemben értelmezhető, szemben a kiskorúval.
• Gyermekkor: büntethetőséget kizáró ok. Nem büntethető, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.
• Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. Ebben az esetben, szemben a kiskorúsággal, irreleváns, hogy a fiatalkorú adott esetben házasságkötéssel nagykorúságot szerzett-e vagy nem. (A fiatalkorúakkal kapcsolatos rendelkezésekről külön pont szól)
• Felnőtt korú: aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét betöltötte. Itt érdemes megjegyezni, hogy bizonyos kedvezmények vonatkoznak a fiatal felnőttekre, egyebekben a felnőttekre a büntetőjog általános szabályai vonatkoznak. (Így például életfogytig tartó szabadságvesztés csak azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor huszadik életévét betöltötte.)
• Az egészségügyről szóló törvény rendelkezései alapján fontos szerepe van a tizenhatodik életévnek is, mivel e kort betöltő kiskorút az egészségügyi ellátás során megilleti az egészségi állapotával, az elvégzendő beavatkozásokkal, a gyógykezeléssel kapcsolatos teljes körű tájékoztatáshoz, illetve az önrendelkezéshez való jog.

1.15.       Jogszabályok(törvény, rendelet)

A jogszabályok alapvetően abban különböznek az általános szabályoktól (erkölcs, illem), hogy azokat az állam valamely, erre az alkotmányban kifejezetten feljogosított szerve (országgyűlés, állami szervek) alkotja, és az abban foglaltakat akár kényszer alkalmazásával is betartatja. A jogszabályok (törvények, rendeletek) betartása minden állampolgárnak vagy az ország területére érkezőnek kötelező. Minden törvény jogszabály, de nem minden jogszabály törvény.

Azt, hogy ki alkothat jogszabályt és milyen formában, Magyarországon az Alkotmány határozza meg. A jelenleg hatályos alkotmányunk az Alkotmányról szóló 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány törvény, amelyet az Országgyűlés minősített többséggel, a képviselők 2/3-ának szavazatával fogad el, így az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta a Magyarország Alaptörvényéről szóló törvényt. Ezért az alábbiakban a hatályos és az új jogalkotási szabályok alapjait is ismertetjük.

A jelenleg hatályos alkotmány értelmében a jogszabály lehet törvény vagy rendelet. Törvényt csak az Országgyűlés alkothat, mégpedig egyszerű (a jelen lévő képviselők felének igenlő szavazatával), illetőleg minősített többséggel (a jelen lévő képviselők 2/3-ának igenlő szavazatával, alkotmány vagy alkotmánymódosítás esetén az összes megválasztott képviselő 2/3-ának igenlő szavazatával). Rendeletet törvény felhatalmazása alapján, e felhatalmazásban pontosan rögzített terjedelemben a Kormány (kormányrendelet) és a kormány tagjai (miniszterelnök és miniszterek) alkothatnak. Rendeletet alkothatnak még az önkormányzatok a helyi életviszonyok szabályozására, az önkormányzati rendelet törvénnyel, kormányrendelettel és miniszteri rendelettel nem lehet ellentétes. Törvényben meghatározott feladatkörében külön felhatalmazás nélkül rendeletet adhat ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke, továbbá törvényben kapott felhatalmazás alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak az elnöke. E három szerv esetében, az elnök távollétében, az elnök által előre meghatározott elnök-helyettes is adhat ki rendeletet saját nevében.

Az új Alaptörvény értelmében az egyszerű törvénytől megkülönböztetjük az úgynevezett sarkalatos törvényt. A sarkalatos törvények azok, amelyek az Alaptörvényben ilyen módon kerültek meghatározásra (például: a köztársasági elnök jogállásról szóló törvény, vagy a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, illetve a rendőrségről, ügyészségről szóló törvények stb.). A sarkalatos törvényeket az Országgyűlés minősített többséggel fogadja el.

A Kormány rendeletet alkothat törvényben nem szabályozott kérdésben, vagy törvény felhatalmazása alapján. Törvény felhatalmazása alapján rendeletet alkothatnak a Kormány tagjai (miniszterelnök és miniszterek), illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.  Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit. Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. A helyi közügyek szabályozására az önkormányzatok rendeletet alkothatnak.

A jogszabályok egymáshoz való viszonyát az úgynevezett jogforrási hierarchia határozza meg. Ennek lényege, hogy az alkotmánnyal törvény nem lehet ellentétes, valamint a rendelet a törvénnyel szintén nem helyezkedhet szembe. Ha az alacsonyabb szintű jogszabály mégis ellentétes a magasabb szintűvel, ez önmagában megalapozza annak alkotmányellenességét, és ezért az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt.

1.16.       Közbiztonság

A közbiztonság a társadalmi együttélés rendjének adott időszakban és helyen jogilag szabályozott olyan tényleges helyzete, amelyben az emberek élete, személye, javai és jogai biztosítottak az illetéktelen támadástól.

1.17.       Közbiztonságra különösen veszélyes eszköz

• az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);
• a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);
• a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
• az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
• az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
• az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló).

1.18.       Közterületi bűncselekmény

A közterületi bűncselekmény nem jogi fogalom, mivel az ott elkövethető jogsértések nagy része más helyszínen is megvalósulhat. A bűncselekményt az elkövetés helyszínének közterületi jellege határozza meg. A közterületen bekövetkezett bűncselekmény vagy szabálysértés hosszabb időszakra is képes negatívan befolyásolni a biztonságérzetet.

1.19.       Mediáció

A súlyos bűncselekmények elkövetőjével szemben az államnak szigorúan kell eljárnia, a kevésbé súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben viszont alternatív megoldásokat célszerű keresni. A közvetítői eljárás, a mediáció egy konfliktuskezelő módszer, amelyet a legkülönfélébb vitás helyzetek megoldása érdekében lehet alkalmazni (pl. szomszédsági, családi, párkapcsolati, gazdasági viták). Legfontosabb jellemzője, hogy két vagy több fél vitájában a felek önkéntes beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben. A mediátor független és pártatlan, segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő. A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek. A közvetítői eljárás illeték- és díjmentes szolgáltatás.

A mediációt 2007-től már a büntetőeljárásokban is lehet alkalmazni, gyorsabb, az eljárás szereplőinek a bírósági eljárásnál nagyobb szerepet adó, őket egyenrangú félként kezelő folyamat, és amelynek sikere esetén a sértett jóvátételt kap, a büntetőeljárás pedig befejeződhet. A Büntetőeljárásról szóló törvény (1998. évi XIX. tv.) 221/A. §-a szerint közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső.

A közvetítői eljárást a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén mind az elkövető, illetve védője, mind a sértett, illetve ügyvédje önként kezdeményezheti. Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról szóló döntést minden esetben az ügyész vagy a bíró hozza meg. Ezért a rendőrségen, vagy az eljárás ügyészi szakaszában szükséges írásban jelezni, ha valamelyik érintett az ügyben mediációt szeretne kérni. A mediáció során a mediátor segítségével minden félnek lehetősége van elmondani, hogy hogyan érintették a történtek, az elkövető felelősséget vállalhat tettéért, bocsánatot kérhet, és a felek megállapodhatnak a cselekménnyel okozott sérelem jóvátételében. A mediátor a megállapodást a helyszínen írásba foglalja, és azt mindenki aláírja. A mediátor ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesítését, és erről beszámol az ügyésznek vagy a bírónak.

A megállapodás sikeres teljesítése esetén a büntetőeljárást a cselekmény súlyossága szerint vagy megszüntetik, vagy a bíró a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat, tehát bármilyen enyhe büntetést alkalmazhat. Fontos, hogy ezek a következmények csak a közvetítői eljárásban született megállapodások esetén alkalmazhatóak. Ha nem jött létre megállapodás, vagy azt a felek nem teljesítik, a büntetőeljárás a rendes menetében folytatódik tovább.

 A büntető ügyekben folytatott közvetítői eljárásban a Pártfogó Felügyelői Szolgálat e feladatra kiképzett munkatársai, valamint a KIMISZ-szel (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata) e feladatra szerződött egyes ügyvédek járnak el mediátorként. Az eljárás ügyvéd közvetítő esetében is ugyanaz, mint pártfogó közvetítők esetében.

1.20.       Pártfogó felügyelet

A pártfogó felügyelet célja, hogy az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés próbaideje/tartama alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik.

A pártfogó felügyelet sajátossága a magatartási szabályok előírása. A magatartási szabályok egy része jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály például, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék vagy tanuljon, és törvénytisztelő életmódot folytasson.

1.21.       Társas elkövetés – Csoportos elkövetés, bűnszövetség, bűnszervezet

Csoportos elkövetés

A csoportos elkövetés lényege, hogy az elkövetésben legalább három személynek kell részt vennie. A bűncselekményt egyidejűleg, együttesen valósítják meg, de nem szükséges sem az előzetes megállapodás, sem a szervezettség. Ha egy fiatal a diszkóból hazafelé menet verekedik az utcán valakivel, és mellette bekapcsolódik még két személy, akkor csoportosan követik el a garázdaságot.

A csoportos elkövetés megállapításához nem feltétel, hogy a sértett észlelje az elkövetők kapcsolatát. Ha ketten valakitől pénzt követelnek, és a tőlük távolabb álló harmadik személy is az elkövetőkhöz tartozik, az sem szükséges, hogy részt vegyen a pénz elvételében, megvalósulhat a csoportos elkövetés, ha pszichikai bűnsegélyt tanúsít.

A csoportos elkövetés több bűncselekmény esetén minősítő körülmény, mint például a hivatalos személy elleni erőszaknál, a rablásnál vagy a kifosztásnál.

A bűnszövetség fogalma

A bűnszövetség a társas elkövetés olyan speciális formája, amely legalább két elkövető legalább két bűncselekmény közös elkövetésére irányuló megállapodását, és az ennek alapján történő bűnelkövetést értékeli. Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

A szervezett elkövetés azt jelenti, hogy a felek előzetesen megállapodnak a cselekmények elkövetésében, felosztják egymás közt a szerepeket, megtervezik a végrehajtás körülményeit, s újabb hasonló bűnelkövetési lehetőségeket keresnek.

A bűncselekmények egy részénél, így vagyon elleni bűncselekményeknél, lőfegyverrel vagy lőszerrel illetve robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés esetén minősítő körülmény a bűnszövetségben való elkövetés.

Bűnszervezet

A bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A bűnszervezet általában hierarchikusan felépített, alá-fölérendeltségi viszonyok hatják át. Jellemző rá az egyirányú információáramlás, a tagok szervezet iránti teljes lojalitása.

A szervezett bűnözés elleni harc egyik eszköze, hogy minden esetben, ha az elkövető az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követi el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. A törvény egyéb következményeket is fűz a jogintézményhez, így az ilyen alakzat megléte esetén: az elkövető feltételes szabadságra nem bocsátható, a büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, a szabadságvesztés-büntetést már akkor is fegyházban kell végrehajtani, ha kétévi vagy ennél súlyosabb büntetésre ítélik, illetve arra a vagyonra, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele idején szerzett, vagyonelkobzást kell alkalmazni.

Üzletszerűség

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Nem társas elkövetéssel kapcsolatos fogalom, de jellege miatt ide tartozik. Az üzletszerűség több, elsősorban vagyon elleni bűncselekmény minősített (súlyosabban büntetendő) esete, mint például lopás, sikkasztás, csalás stb.

1.22.       Tevékeny megbánás

Nem büntethető, aki a személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni, háromévi szabadságvesztéssel nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette, vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.

A büntetés korlátlanul enyhíthető személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni bűncselekmények esetében, ha az elkövető az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette, vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.

1.23.       Utógondozás

Az utógondozás célja, hogy a szabadságvesztésből szabadulónak, illetve a javítóintézeti nevelésből elbocsátottnak a társadalom védelme érdekében, az ismételt bűnelkövetés megelőzése céljából segítséget nyújtson a reintegrációhoz és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. 2003 óta az utógondozás már a szabadulás várható időpontja előtt hat hónappal megkezdődik. A segítségnyújtás a szabadulás után is folytatódhat, ha azt a volt elítélt a szabadulás után kéri.

A pártfogó felügyelő többek között segít a lakhatási kérdések megoldásában, a munkahelykeresésben, iratok beszerzésében és egyéb hivatalos ügyek elintézésében. A pártfogó az utógondozottat a szolgálattal együttműködő egyházi, karitatív vagy egyéb szervezetekhez irányíthatja, indokolt esetben kis összegű segélyben részesítheti. Az utógondozás egyszerre szolgál szociális és bűnmegelőzési célokat is, mivel a visszaesés egyik fő oka a fenti viszonyok rendezetlensége és a kilátástalanság érzése, amelyen a pártfogó az utógondozott közreműködése mellett változtatni képes. Az utógondozás másik fontos területe a terhelt családjának felkészítése az elítélt visszafogadására.

 

 

2.       Fiatalkorú bűnelkövetők

2.1.  A büntetőjogi felelősségre vonás kritériumai

A Büntető törvénykönyv szerint fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét már betöltötte, de a 18.-kat még nem. A büntethetőség tehát a 14. születésnapot követő nap 0 órájától áll be, míg az általános szabályok alkalmazására a 18. születésnapot követő nap 0 órájától van lehetőség.

Abban az esetben, ha a fiatalkorú a bűncselekményt részben gyermekként, részben fiatalkorúként valósította meg, azon részcselekményekért, melyek gyermekkorára esnek, felelősségre nem vonható. Ha a fiatalkorra eső részcselekmények önmagukban elegendőek valamely törvényi tényállás megvalósulásához, ezért már a fiatalkorú felelni fog. Eredmény-bűncselekmények esetén, ha az elkövetési magatartás még gyermekkorra, az eredmény realizálódása már fiatalkorra tevődik, az adott bűncselekményért felelősségre nem vonható.

Ez a logika kicsit módosulva jelenik meg a fiatalkor, illetve a felnőttkor határán. Ha a személy részben fiatalkorúként, részben felnőttként követte el a cselekményt, azért teljes egészben felelni fog az általános rendelkezések szerint azzal, hogy a büntetés kiszabása során részbeni fiatalkori elkövetése enyhítő körülményként értékelendő.

Az adott életkori határokon kívül a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb speciális feltételét a törvény nem határozza meg. Így az alannyá válás általános kritériumain túl – mint a beszámítási képesség és a természetes személyi lét – nincs szükség erkölcsi-értelmi fejlettség avagy belátási képesség meglétére. A garanciális elveknek megfelelően a büntetőjogi beavatkozás alapja a fiatalkorú bűnösen megvalósított büntetendő cselekménye.

2.2.  Speciális elvek

A fiatalkorúakkal szembeni megközelítésből adódóan a velük szemben alkalmazandó szankció kapcsán a törvény speciális alaptételként jelöli meg, hogy annak elsősorban nem a megtorlás vagy a generális prevenció a célja, hanem az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék. Ebből az elvi tételből az is kiderül, hogy a speciális prevenció alapvető eszköze a fiatalkorúak vonatkozásában a nevelés. Ennek nem csak a büntetés kiszabása során, az adott szankció kiválasztásakor kell előtérbe kerülnie, hanem az egész büntetőeljárást át kell hatnia. Ezt több nemzetközi egyezmény is rögzíti, mint pl. a Gyermekek jogairól szóló 1989. évi ENSZ egyezmény – amelyet hazánk is ratifikált és az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki –, vagy az ENSZ-nek a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerére vonatkozó minimum szabályai, az 1985-ös ún. "Pekingi szabályok".

További speciális rendelkezésként rögzíti a törvény a szankciók közötti kötelező alkalmazási sorrendet. Ez egyrészt azt jelenti, hogy büntetést fiatalkorúval szemben csak abban az esetben lehet kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető, másrészt, hogy szabadságelvonással járó intézkedés vagy büntetés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a fentiekben részletezett célok más módon nem érhetők el. Így például, ha a bíróság mérlegel javítóintézeti nevelés vagy pénzbüntetés között, akkor ez utóbbit kell alkalmaznia.

2.3.  A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható főbb szankciók

A hatályos jogkövetkezmények közül vannak olyanok, amelyek fiatalkorú elkövetőkre csak meghatározott eltérésekkel alkalmazhatók. Ilyen például a határozott ideig tartó szabadságvesztés-büntetés, a közérdekű munka, a pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés, a közügyektől eltiltás, a kitiltás, valamint a próbára bocsátás, a kényszergyógyítás és a pártfogó felügyelet.

A többi szankció – például a foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás vagy a kiutasítás – az általános szabályok alapján rendelhető el. Egyetlen olyan jogkövetkezményt ismerünk, a javítóintézeti nevelést, amely csak fiatalkorúakkal szemben rendelhető el.

Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 20. életévét nem töltötte be, életfogytig tartó szabadságvesztés nem szabható ki. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb időtartama bármely bűncselekmény esetében egy hónap. A szabadságvesztés büntetés felső határa egyrészt függ a fiatalkorú életkorától – itt a 16. életév a választóvonal –, másrészt pedig az adott bűncselekmény büntetési tételeitől. Általános rendelkezés, hogy ha a bűncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, akkor – bizonyos törvényi kivételektől eltekintve – a szabadságvesztés leghosszabb időtartama öt év. Így például emberrablás esetén, amelynek büntetési tétele 2-8 évig terjed, fiatalkorúval szemben maximum öt év szabható ki. E szabály alól például azok a bűncselekmények jelentenek kivételt, amelyek életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetettek. Ekkor ugyanis – például emberölés vagy terrorcselekmény esetén – a 16. életévét be nem töltött fiatalkorúra maximum 10, míg a 16. életévét betöltöttre maximum 15 év szabható ki. A szabadságvesztést a fiatalkorúak speciális büntetés-végrehajtási intézeteiben kell foganatosítani, börtön vagy fogház fokozatban.

Az egyéb főbüntetések vonatkozásában ki kell emelni, hogy – tekintettel arra, hogy fiatalkorú munkavégzésre nem kötelezhető – velük szemben közérdekű munkát csak akkor lehet kiszabni, ha az elkövető az ítélet meghozatalakor a 18. életévét már betöltötte.

A pénzbüntetésre vonatkozó eltérő rendelkezések

Eltérő rendelkezések vonatkoznak a pénzbüntetésre is, annak elkerülése érdekében, hogy a fiatalkorú családja viselje a bűnelkövetés következményeit. Így pénzbüntetést csak akkor lehet alkalmazni, ha a fiatalkorúnak önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. Ennek minősül, ha rendszeres bevételeit saját munkájából vagy tevékenységéből származtatja, attól függetlenül, hogy teljes egészében fedezik-e létfenntartását. Ha azonban a fiatalkorút alapvetően a szülei vagy nagyszülei tartják el, a tőlük kapott támogatás semmiképpen nem szolgálhat alapul e főbüntetés igénybevételéhez. Ezen elkövetői csoport vonatkozásában nyomatékos követelmény a szabadságelvonással nem járó jogkövetkezmény minél szélesebb körű alkalmazása, ezért a pénzbüntetést – és a pénzmellékbüntetést is – csak behajthatatlansága esetén lehet szabadságvesztésre átváltoztatni. Ekkor az általános szabályok szerint egy napi tétel pénzbüntetés egy napi fiatalkorúak fogházbüntetésének felel meg.

A mellékbüntetésekre vonatkozó eltérő rendelkezések

A mellékbüntetések körében gyakori közügyektől eltiltás csak abban az esetben alkalmazható, ha a fiatalkorút egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítélik.

Speciális rendelkezések vonatkoznak a kitiltásra is. A fiatalkorút abból a helységből, ahol számára megfelelő családi környezetet biztosító családja él, nem lehet kitiltani még akkor sem, ha egyébként az adott helyen tartózkodása a közérdeket veszélyeztetné. A család segítségével látja ugyanis a törvény biztosíthatónak a fiatal társadalomba való visszavezetését. A megfelelő család nem kívánja meg az ideális család szintjét, a gyermek és szülei közötti konfliktusmentes kapcsolatot. A legfontosabb feltétel, hogy segítsék, nyomon kísérjék, kontrollálják a fiatal elítélés utáni visszailleszkedését.

Tevékeny megbánás a fiatalkorú esetében

A törvény az általánostól eltérő szabályt fogalmaz meg, amikor megkülönböztetés nélkül kizárja a büntethetőséget, ha a fiatalkorú személy elleni (XII. fejezet I. és III. Cím) közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVII. fejezet) vétség miatt vagy 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismeri, és a közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az okozott sérelmet jóváteszi.

Próbára bocsátás

Az intézkedések körében speciális rendelkezés – összhangban a büntetések és intézkedések céljával –, hogy bármely bűncselekmény esetén lehetőség van a próbára bocsátásra. Ilyenkor a próbaidő 1-2 évig terjed; ezt hónapokban kell meghatározni.

Pártfogó felügyelet

A pártfogó felügyelet célja, hogy az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés próbaideje/tartama alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik. A pártfogó felügyelet célja a fiatal rendszeres figyelemmel kísérése és támogatása, ezért ennél az elkövetői körnél a feltételes elítélés minden formája esetén, a vádemelés elhalasztásakor, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátáskor, illetve a feltételes szabadságra bocsátáskor is kötelező.

Ha a próbára bocsátott fiatal a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi vagy a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt avagy ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, a bíróság a próbára bocsátást megszünteti és javítóintézeti nevelést rendel el vagy büntetést szab ki.

A pártfogó felügyelet elrendelésének esetei

	Elrendelő	Az elrendelés kötelező esetei
Vádemelés elhalasztása	Ügyész	Fiatalkorúak
Próbára bocsátás	Bíróság	Visszaesők, fiatalkorúak
Felfüggesztett szabadságvesztés	Bíróság	Visszaesők, fiatalkorúak
Feltételes szabadság	Büntetés-végrehajtási bíró	Visszaesők, fiatalkorúak
Javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás	Büntetés-végrehajtási bíró	Fiatalkorúak

A pártfogó felügyelők munkájának egyik legfőbb szakmai kérdése, hogy a tevékenység során hogyan lehet meghatározni, és hogyan lehet egyensúllyal alkalmazni az ellenőrző, azaz kontroll és a segítő, azaz a támogató funkciókat. A diverziós, illetve alternatív eszközök alkalmazása esetében a döntés lényege éppen az, hogy az elkövetőt aktivitásra késztesse: ne passzív „elszenvedője” legyen a büntetésnek, hanem szembesüljön annak következményeivel. A pártfogó felügyelő kontroll funkciójának egyik lényege az elkövető szembesítése az általa okozott sérelemmel, és azon kockázati elemek feltárása, amelyek kiküszöbölése csökkentheti az újabb bűnelkövetés esélyét. E feladatok teljesítése nem lehet sikeres a gyakorlatban, ha a kontroll elemek nincsenek kellő arányban a támogató funkcióval. A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de ha az a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekednie kell a kompetencia határain belül történő kezelésükre.

A pártfogó felügyelet sajátossága a magatartási szabályok előírása. A magatartási szabályok egy része jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály például, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék vagy tanuljon, és törvénytisztelő életmódot folytasson. Lehetőség van arra is, hogy az ügyész, illetve a bíróság az ügy és a terhelt körülményeihez igazodva, a pártfogó felügyelő által jogkövetkezmények terhe mellett számon kérhető külön magatartási szabályt előírjon. A pártfogó felügyelet végrehajtása pártfogolási terv alapján folyik, amely meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat, ennek lehetséges eszközeit, illetve az ezt veszélyeztető körülményeket. A pártfogó felügyelő a pártfogolási tervben meghatározott időközönként, általában havi rendszerességgel találkozik a terhelttel, meghallgatja az életkörülményeiben, életvitelében bekövetkezett változásokról, ellenőrzi a magatartási szabályok betartását, szükség esetén tanácsot vagy segítséget nyújt a munkahelykeresésben, életvezetési, egészségügyi, szociális illetve bármely, a társadalmi integrációhoz kapcsolódó probléma esetén. Az egyéni esetkezelés kiegészítéseként a Pártfogó Felügyelői Szolgálat egyre nagyobb számban él a csoportos esetkezelés eszközével, amely külön magatartási szabályként is előírható (pl.  munkaerő-piaci, életvezetési, agressziókezelő foglalkozásokon való részvétel.) A csoportos foglalkozások elsősorban a szociális készségek fejlesztésére irányulnak, az érintett pártfogoltak viselkedéskorrekcióját, társadalmi adaptációját segítik elő.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat két olyan modellprogramot működtet, amelynek keretében a fiatalkorú, illetve fiatal felnőtt ügyfelek által elkövetett bűncselekmények következményeinek kezelése a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a különféle közösségi szereplők szoros együttműködésével valósul meg. A fővárosi Jóvá-Tett-Hely Közösségi Foglalkoztató és a miskolci Zöld Ház Reintegrációs Program által alkalmazott eszközök között kiemelt szerepe van a csoportos foglalkozásoknak és a helyreállító igazságszolgáltatási eszközöknek. A modellprogramok tanulássegítéssel, munkaügyi tanácsadással, szabadidős foglalkozásokkal is segítik a pártfogó felügyelet egyéniesített végrehajtását, ill. az ügyfelek társadalmi integrációját.

A javítóintézeti nevelés

Fiatalkorúakkal szemben különleges intézkedésként lehetőség van javítóintézeti nevelés elrendelésére, ha a fiatalkorú jövője és eredményes nevelése érdekében szükség van arra, hogy őt az eredeti környezetéből kiemeljék, és intézetben helyezzék el. A legrövidebb bent töltendő idő egy év, a maximum három év. Ha azonban az illető időközben a 19. életévét betölti, a javítóintézetből el kell bocsátani. Egy év eltelte után – egyéb feltételek fennállta esetén – a fiatalkorú ideiglenesen elbocsátható. Ilyenkor vele szemben pártfogó felügyeletet rendelnek el, így köteles a felügyeleti szabályok betartására. Ha ennek ellenére az elbocsátás alatt bűncselekményt követ el, amely miatt szabadságelvonó szankciót – például szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést – rendelnek el, az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni.

2.4.  Fiatalok által, illetve sérelmükre elkövetett tipikus jogsértések

Mivel a törvények nem ismerete nem mentesít a következmények alól, így szükségesnek tartjuk néhány olyan szabálysértés és bűncselekmény ismertetését, amelyeket fiatalok gyakran követnek el, illetve amelyek sértettjei ugyancsak gyakran fiatalok. A célunk a tényállások és a jogsértések leírásával az, hogy csökkentsük annak az esélyét, hogy információhiány miatt, és amiatt, hogy a fiatalok nem tudják, hogy tettük törvénybe ütközik, elkövetővé váljanak. A sértetté válás esélyének a csökkentése is fontos célunk, ezért olyan jogsértések is helyet kapnak ebben a fejezetben, amelyek ismertetése azért fontos, hogy információkat szolgáltassunk, megerősítsük a gyanút, hogy ha ilyesmit követnek el valakinek a sérelmére, akkor kérjen segítséget, tegyen feljelentést.

Diákcsíny vagy bűncselekmény?

·         Fegyver-e a játékpisztoly?

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy mi a helyzet akkor, ha a fenyegetést valódi fegyverrel vagy csak annak hasonmásával, egy játékfegyverrel követi el valaki. A Btk. 137. § 4. a) pontja alapján „fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el”. Nem érdemes tehát fegyvernek látszó tárggyal hadonászni, játszani, mert a törvény alapján elegendő például a rablás elkövetésénél, hogy a sértett azt higgye, őt fegyverrel akarják rábírni arra, hogy adja oda értékeit.

·         Visszavehetem-e mástól erőszakkal, amit tőlem lopott el?

Ha a sértett a tőle eltulajdonított tárgyat meglátja valakinél, és azt erőszakkal vagy fenyegetéssel visszaveszi, akkor sajnos maga is jogsértést követ el. A törvény szerint mindegy, hogy a vagyoni igény jogos vagy jogosnak vélt, azaz jelen esetben a sértetté az eltulajdonított tárgy vagy csak azt gondolja, hogy az övé. Ilyen esetben az önbíráskodás bűncselekménye megvalósul. A törvény megfogalmazása szerint az önbíráskodás bűntettét követi el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön.

A tényállás megismerése azért is fontos, mivel nagyon súlyos jogkövetkezménnyel fenyegetett bűncselekményről van szó. Az sem mellékes, hogy az önbíráskodás esetén teljesen közömbös, hogy mekkora értéket képvisel a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény, a bűncselekmény megvalósul akkor is, ha egyik osztálytársunk ellopja a 20 forint értékű radírunkat, és azért bántalmazzuk, hogy azt visszaadja. Az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés olyan súlyos büntetési tétel, amely akár egy fiatalkorú diák esetében is megalapozhatja, hogy a bíróság akár végrehajtandó szabadságvesztésre ítélje.

·         Diákcsíny, ha nem engedünk ki valakit a vécéből?

Ha egy társunkat bezárjuk a vécébe, vagy „viccből” betuszkoljuk egy szekrénybe, és nem engedjük ki, akkor a jog szerint ugyancsak bűncselekményt követünk el, amit a Btk. személyi szabadság megsértéseként nevesít. Ez onnantól számít bűncselekménynek, ha a sértett számára mindez nem vicc, nem buli, nem jó hecc. Minősítő körülmény, azaz súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.

A személyi szabadság megsértését megvalósítja például az is, aki a sértettet erőszak alkalmazásával megfosztja annak a lehetőségétől, hogy a szomszédból való telefonálás céljából a lakásból eltávozzék.

A személyi szabadság megsértése bűntettének megvalósulása szempontjából a szabadságkorlátozás időtartama közömbös, ennek a körülménynek legfeljebb a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége.

Személyi szabadság megsértése valósul meg, ha a helyiségbe a sértett önként megy be, de a későbbi eltávozási szándékának megvalósításában az elkövető az ajtót rázárva megakadályozza.

·         Bombariadó

A bombariadó bűncselekmény, csak nem így hívják, hanem a neve „közveszéllyel fenyegetés bűntette”. Ezen bűncselekménytípus elszaporodása miatt a rendőrség rákényszerült, hogy nagy hatékonysággal derítse fel, kik az elkövetők, hiszen egy nagyon költséges bűncselekményről beszélünk. Gondoljunk arra, mennyibe kerül a megfenyegetett intézmény kiürítése, a környéket hány rendőr bevonásával kell biztosítani, az épület átvizsgálásához pedig bombakereső kutyára van szükség, ami nem minden kapitányságon áll rendelkezésre, így a helyszínre kell néhányat utaztatni a kutyavezetőjével együtt. Meglepődött már néhány dolgozatot megúszni szándékozó diák, amikor milliós nagyságrendű számlát követelt rajta a bíróság. A bombariadó nem vicc, hiszen a rendőrségnek minden esetben abból kell kiindulnia, hogy a fenyegetés valós, így nem intézkedhet a szükségesnél kisebb létszámmal. Ez pedig sok pénzbe kerül.

·         Garázdaság vétsége

Garázdaság vétségét követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A verekedés mindenképpen kihívó és közösségellenes, illetve egyértelműen erőszakos tevékenység. Abban az esetben állapítható meg garázdaság, ha a verekedés alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Nem kell tehát, hogy a riadalom ki is alakuljon másokban, a lényeg, hogy fennálljon annak a lehetősége, hogy a cselekményről többen tudomást szerezzenek. Mindenképpen megállapítható a garázdaság, ha azt mások – járókelők, szomszédok – látják, közvetlenül észlelik. Ebből következik, hogy a tornatermi öltözőben vagy az iskola épülete mögött lezajlott verekedések is alkalmasak lehetnek a garázdaság megállapítására.

·         Graffiti

A graffiti tipikus nagyvárosi „betegség”. Ott, ahol megjelenik egy falfirka, amit nem takarítanak le gyorsan, az ún. „betört ablak” jelenség alapján gyors egymásutánban több fog következni.

Sok graffitis vallja, hogy amit tesz, az művészet. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen valóban vannak művészi alkotások köztük. Ám a művészet nem illegális, nem ütközik törvénybe, nem okoz másoknak kárt.

Politikai csatározásoknak is színtere a graffiti témaköre, hiszen számos támadás éri a Büntető Törvénykönyvet azért, mert nincsen benne külön „graffiti” tényállás. Sokan így azt gondolják, hogy az állam nem lép fel megfelelően a falfirkászok ellen.

Márpedig a graffiti jogsértés, akkor is, ha szó szerint nem így nevesítették a Btk.-ban. A rongálás tényállását meríti ki, és eszerint büntetik.

·         Lopás

Apró tárgyakat mástól vagy üzletből eltulajdonítani nem poén, hanem a körülményektől függően szabálysértés vagy bűncselekmény. Ha valakinek izgalomra van szüksége, akkor ezt sporttal vagy egyéb módon is megteheti, ehhez egyáltalán nem kell „priuszt” szerezni, nem kell elkövetővé válni.

Sok fiatal gondolja, hogy ha iskolatársától ezt-azt elemel, nem követ el bűncselekményt, mert az eltulajdonított tárgy vagy tárgyak értéke nem éri el a 20 000 forintot. Ez téves. Az olyan tanterem, amely egy meghatározott osztály állandó tanterme, amelyben reggel elhelyezik tanszereiket vagy például a falon lévő fogason a kabátjaikat, közösen használt helynek minősül. (De a tornaöltöző nem ilyen.) Ha tehát az egyik osztálytárs a szünetben, kihasználva, hogy a közösen használt tanterem üres, a másik osztálytárs pénzét a teremben hagyott táskájából vagy a padon hagyott pénztárcájából elemeli, az ellopott összegtől függetlenül bizony bűncselekményt követ el. Ugyanez a helyzet, amikor a például szórakozni vágyó fiatal a szülei pénztárcájából vesz el néhány ezer forintot.

Az iskolába igen nagy mennyiségű tanszert, felszerelést kell bevinni nap mint nap, és ezek komoly értéket képviselnek. A diákok ma már ezenkívül általában rendelkeznek mobiltelefonnal, mp3 vagy mp4-lejátszóval és más értékes műszaki eszközzel, ami nem szükséges a mindennapi tanuláshoz, de sokan ezeket is magukkal viszik az iskolába. Az iskola felelőssége hasonló a munkáltatóéhoz, azonban ezeket a szabályokat nem a Munka törvénykönyvében találjuk meg, hanem részben a polgári törvénykönyvben, részben a közoktatási törvényben, valamint az iskolai házirendben.

A közoktatásról szóló törvény alapján az oktatási intézet a tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az iskola házirendjében megtilthatja bizonyos tárgyak bevitelét. Ha ezt megtette, és ilyen tárgyakban következik be a kár, nem tartozik felelősséggel. Szintén joga van az iskolának szekrények, értékmegőrzők, zárható öltözők kialakítására, és ebben az esetben megkövetelheti azt a fokú óvatosságot a diáktól, hogy behozható értékeit (kabát, telefon stb.) ebben helyezze el. A kijelölt helyen tartott, beviteli tilalom alá eső tárgyakért nem felel az iskola. Azt is látnunk kell, hogy a felelősség mértéke nem korlátlan, hiszen a közoktatási törvény a polgári törvénykönyv rendelkezéseire hivatkozik, így például az iskolai értékmegőrzővel kapcsolatban a ruhatárra, illetve a szállodai értékmegőrzőre érvényes szabályok lehetnek irányadók.

Ha a tanuló nem szegi meg a házirendet, és értékeit, felszerelését a megfelelő helyen tárolja, az iskola kártérítési felelősséggel tartozik az ezekben keletkezett károk miatt.

Ha a kellő ismeretek hiányában, diákcsínyként, izgalomkeresésből, esetleg a többiek nyomására elkövetővé válunk, akkor igen sokat kockáztatunk. Érdemes ezért megismerkedni azzal, mi mivel jár, mivel mit kockáztatunk, és ezután eldönteni, hogy mindezt érdemes-e.

A büntető törvénykönyv 316. § (1) bekezdése határozza meg a lopás fogalmát: „Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.”

A lopásnak van szabálysértési és bűncselekményi alakzata is. Itt az eltulajdonított tárgy értéke döntő fontosságú. Ha értéke a 20 000 forintot nem haladja meg, akkor alapesetben szabálysértés valósult meg.

A lopásnál azonban sok minősítő körülmény van, többek között ilyen a zseblopás, a besurranás. Ezekben az esetekben nem az értékhatár a döntő. Ha a tényállásban felsorolt módszerek valamelyikével követik el a lopást, akkor az ellopott tárgy értékétől függetlenül is bűncselekményről beszélünk.

·         Kényszerítés

·         Közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés

Aki ilyen tárgyat vagy tárgyakat birtokol, szállít vagy forgalmaz, szabálysértést követ el.

·         Köztisztasági szabálysértés

A szemetelés szennyezi a környezetet, mégis sokan fütyülnek erre, és eldobják a csokipapírt, a használt papír zsebkendőt és a cigarettacsikket. Ez a szabálysértés ennek a szankcionálására jött létre. Illetve még arra, ami általában a fiúkra jellemző: mégpedig, hogy ott pisilnek, ahol a szükség éppen rájuk jön, legyen szó utcáról, parkról vagy kapualjról.

Büntetendő még a háztartási hulladék és az építési törmelék engedély nélküli helyen történő elhelyezése is. Ezt is ez a passzus szabályozza.

·         Rendbontás bűncselekmény

Rendbontásról beszélünk, ha a nyilvános rendezvényen olyan helyzet alakul ki, hogy a szervezőnek, rendezőnek közbe kell lépnie a rend fenntartása érdekében. Ha ilyen esetben valaki a szervezőknek, a rendezőnek a rend fenntartására vagy visszaállítására irányuló felszólításának nem tesz eleget, akkor vétséget követ el. Ha az ellenállást csoportosan és felfegyverkezve követik el, akkor már bűntett történik, és a törvény súlyosabban rendeli büntetni.

·         Rendzavarás szabálysértés

Rendzavarásszabálysértését követi el, és elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, illetve rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít.

A szabálysértés azonban csak a verekedések legenyhébb formáit bünteti. Egy egyszerű dulakodás is megvalósíthat azonban akár bűncselekményt. Ha ugyanis az egyik verekedő a másiknak sérülést okoz, testi sértés vétségét vagy bűntettét követi el.

Hiába a szülői és tanári intelmek akár gyermekkortól, az erőszak sajnos napi szinten jelen van az életünkben. Az iskola, az utca, a játszótér, a lakás is helyszínül szolgálhat egy-két pofon, bántalmazás, verekedés számára. Fontosnak tartjuk ezért tisztázni, hogy milyen tett milyen következménnyel járhat.

·         Rongálás

Rongálást el lehet követni idegen, értékkel bíró vagyontárgyra – ami lehet ingó és ingatlan egyaránt. A saját vagyontárgy megrongálása nem valósít meg rongálást.

Az elkövetési magatartás kettős: lehet megrongálás, illetve megsemmisítés. A megrongálás fogalma felöleli a dolog állagának olyan károsítását, amelynek következtében a vagyontárgy értéke a korábbihoz képest csökken. Elegendő, ha a vagyontárgy esztétikai sérülést szenved csupán – a gépkocsi fényezése sérül, a ruha pecsétessé válik –, nem szükségeltetik a használhatóság csökkenése, vagy kizárttá válása.

A rongálás befejezetté válásához a kár bekövetkezése szükséges. A rongálásnál a kárral összefüggésben kiemelést érdemel, hogy a megsemmisítés esetén a kár összege a dolognak az elkövetéskori kiskereskedelmi értékével azonos. A vagyontárgy megrongálásakor a kár a dolog eredeti állapotának helyreállítási költsége.

A hatályos szabályozás a rongálásnak csupán a szándékos elkövetési alakzatát rendeli büntetni.

·         Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése szabálysértés

Minden 14. életévét betöltött magyar állampolgárnak kötelessége magánál hordania személyazonosításra alkalmas okmányt. Ez lehet személyi igazolvány, útlevél, valamint az új típusú, kártya formátumú vezetői engedély. Ha rendőr bennünket arra szólít fel, hogy igazoljuk magunkat, akkor ennek a felszólításnak eleget kell tennünk. Ha ennek ellenállunk, ne lepődjünk meg, ha előállít, mert a törvény erre feljogosítja. Ha a rendőr felszólítására nem adjuk meg az azonosításra szolgáló adatainkat, vagy valótlan adatokat közlünk, akkor szabálysértést követünk el. A rendőr bármikor és bárhol igazoltathat bennünket, erre nem kell semmilyen okot megneveznie.

·         Szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése szabálysértés

Közterületen tilos szeszes italt fogyasztani. Aki mégis megteszi, és a rendőr vagy közterület-felügyelő feljelenti, ötvenezer forintig terjedő pénzbírságra számíthat. Ezt sokan nem tudják, vagy nem veszik tudomásul, így elkövetik ezt a szabálysértést.

Azt már sokkal inkább tudják a fiatalok, hogy 18 éven alulit szeszes itallal és dohányáruval nem szolgálhatnak ki üzletben. Ennek ellenére sok fiatal próbálkozik különböző trükkökkel szeszes italhoz jutni.

·         Testi sértés

·         Verekedés

Minden gyereknek igen hamar megpróbálják megtanítani, hogy nem szabad verekedni. Ez azonban nem csak szülői elvárás vagy intelem, hanem, ha valaki elköveti, akkor szabálysértés, vagy ha sérülés is bekövetkezik, akkor testi sértés bűncselekmény történik.

A verekedésről fontos tudni, hogy jogsértés, függetlenül az abban részt vevők számától, helyétől, idejétől és az eredménytől. Az egyetlen kivételt a küzdő- vagy test-test elleni sportok képezik. Egy ökölvívó mérkőzés alkalmával, ha az egyik versenyző sérülést okoz, de ennek során betartja a sportág szabályait, vagy ezeket a szabályokat gondatlanságból szegi meg (például véletlenül üt övön alul), nem valósul meg bűncselekmény. A test-test elleni sportokban tilos az ellenfél megütése vagy bántalmazása. Labdarúgás esetén gyakori az összefejelés, és ha erre nem szándékosan kerül sor, a keletkezett sérüléstől függetlenül nem beszélhetünk bűncselekményről. Súlyos szabálysértés a pályán a másik fél felrúgása például becsúszó szerelés során, és a jégkorongban is tilos a verekedés. Ezek a szabálysértések azonban olyanok, és a jog is úgy tekint rájuk, mint amelyek tulajdonképpen benne vannak abban az adott sportágban, mérkőzésről mérkőzésre megtörténnek, és magának a sportágnak a szabályai szankcionálják is ezeket. Más a helyzet az olyan cselekményekkel, amelyek kívül esnek ezen a körön, például a futball esetén a verekedés, vagy az emlékezetes eset, amikor Mike Tyson egy ökölvívó mérkőzésen alattomosan leharapta ellenfele Evander Hollyfield jobb fülét. Ha ilyen cselekményre kerül sor, a tettesek bűncselekményt követnek el.

A sportpályán kívül sem lehet verekedni. Rendzavarás szabálysértését követi el, és elzárással, vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, illetve rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít.

A szabálysértés azonban csak a verekedések legenyhébb formáit bünteti. Egy egyszerű dulakodás is megvalósíthat azonban akár bűncselekményt. Ha ugyanis az egyik verekedő a másiknak sérülést okoz, testi sértés vétségét vagy bűntettét követi el.

A verekedés mindenképpen kihívó és közösségellenes, illetve egyértelműen erőszakos tevékenység. Abban az esetben állapítható meg garázdaság, ha a verekedés alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Nem kell tehát, hogy a riadalom ki is alakuljon másokban, a lényeg, hogy fennálljon annak a lehetősége, hogy a cselekményről többen tudomást szerezzenek. Mindenképpen megállapítható a garázdaság, ha azt mások – járókelők, szomszédok – látják, közvetlenül észlelik. Ebből következik, hogy a tornatermi öltözőben, vagy az iskola épülete mögött lezajlott verekedések alkalmasak lehetnek a garázdaság megállapítására is.

·         Veszélyes fenyegetés szabálysértés

Mást veszélyesen megfenyegetni nem szabad. Ennek ellenére igen sokan megszegik ezt a szabályt, pedig büntetendő.

Aki mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, elköveti ezt a szabálysértést. E szabálysértés elkövetője akár százötvenezer forintig terjedő pénzbírásággal sújtható.

Tényállításnak az tekinthető, ha az elkövető személyes tudomáson, meggyőződésen alapulóan avagy ilyen látszatot keltve közöl másokkal tényeket. A tényállásban szereplő „becsület csorbítására alkalmas tény” fogalmába tartozik minden olyan adat vagy információ, amely alkalmas lehet arra, hogy mást negatív színben tüntessen fel függetlenül annak igazságtartalmától.

 

 

3.       Néhány gyakori bűncselekmény

3.1.  Cserbenhagyás

Alapvető morális követelmény, másrészt jogszabályban írt kötelezettség a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője felé, hogy a közlekedési baleset bekövetkezése esetén a járművel megálljon, meggyőződjön arról, hogy – akár vétkes, akár vétlen magatartásukkal összefüggésben – a bekövetkezett baleset következményeként személyi sérülés vagy vagyoni kár keletkezett-e, illetőleg hogy a baleset következtében megsérült vagy közvetlen veszélybe került személyek segítségnyújtásra szorulnak-e.

E kötelezettség megszegése önmagában csupán szabálysértési felelősséget idéz elő. Ha azonban a baleset körülményei személyi sérülés valószínűségére utalnak, indokolt a büntetőjogi védelem valamennyi közlekedési ágazatban, így a közúti közlekedésben, de a vasúti, légi, vízi közlekedésben is.

A bűncselekmény elkövetési magatartását két formában határozza meg a tényállás.

• a megállási kötelezettség elmulasztása a baleset helyszínén,
• a baleset helyszínéről eltávozás (a megállást követően), továbbá a meggyőződés elmulasztása arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e.

A bűncselekmény a baleset helyszínén, közvetlenül a baleset után követhető el.

A cserbenhagyás úgynevezett tiszta mulasztási bűncselekmény, amely a vázolt kötelezettségek elmulasztásával befejezetté válik. A cserbenhagyásnak nincs kísérleti alakzata.

A bűncselekmény tiszta mulasztási jellegéből is következik, hogy a cserbenhagyás vétsége kizárólag szándékosan követhető el. A jármű vezetőjének észlelnie kell a balesetet, és ennek ellenére szándékosan kell elmulasztania az őt terhelő kötelezettségek teljesítését. A gondatlanság nem alapozza meg e bűncselekményben való bűnösség megállapítását.

A bűncselekmény elkövetője tettesként kizárólag a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője lehet. A balesettel érintett jármű fogalma azonban nem szűkíthető le a balesetet okozó járműre, annál szélesebb körű fogalom. A bűncselekmény elkövetője lehet a baleset okozója, de lehet a balesetet szenvedő jármű vezetője is.

A fentiekből következik, hogy a járművezetővel együtt utazó utas, illetőleg gyalogos felelőssége tettesként vagy társtettesként nem állapítható meg. Nem kizárt az utas, illetve gyalogos felbujtóként való felelősségre vonása, ha a balesettel érintett jármű vezetője azért nem áll meg a helyszínen, illetve nem tesz eleget meggyőződési kötelezettségének, mert erre az utasa vagy a gyalogos felhívta, illetőleg utasította. A cserbenhagyás rendbelisége nem függ a közlekedési balesettel érintett személyek számától, mert nem személy elleni, hanem közlekedési bűncselekmény. Rendbeliségét a tényállásban írt módon elhagyott baleseti helyszínek száma határozza meg.

A cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása bűnhalmazatban nem állapítható meg.

3.2.  Erőszakos közösülés

A bűncselekmény jogi tárgya a nemi szabadság. A cselekmény passzív alanya lehet akár férfi, akár nő életkortól függetlenül. Ebből következően az erőszakos közösülés passzív alanya lehet gyermek is, aki élettani értelemben vett közösülésre ténylegesen képtelen.

Az elkövetési magatartásnak két fordulata van, mindkét fordulatnak közös tényállási eleme a közösülés. Büntetőjogi szempontból a közösülés befejezett, amikor a férfi közösülési szándékkal hímvesszőjét a nő nemi szervéhez érinti, illetve, ha a nő közösülési szándékkal nemi szervét a férfi hímvesszőjéhez érinti.

Az alapeset elkövetési magatartásainak első fordulata a közösülésre kényszerítés. A közösülésre kényszerítés összefoglaló fogalom, amely az erőszak és fenyegetés alkalmazását, mint eszközcselekményt fogalmazza meg, ami a közösülésnek, mint célcselekménynek a véghezvitelére irányul. A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a kényszerítés célja annak elérése, hogy a passzív alany más személlyel hajtsa végre a nemi aktust. Az erőszak a komoly ellenállás leküzdésére irányuló fizikai kényszer, de nem feltétlenül jelent leküzdhetetlen erőt.

A fenyegetés a Btk. 138. § értelmében súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetésnek az élet vagy testi épség ellen kell irányulnia, másrészt pedig a fenyegetésnek közvetlennek kell lennie. Az elkövetési magatartás második fordulata a sértett védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotának közösülésre való felhasználása.

Védekezésre képtelen az a személy, aki bár akaratnyilvánításra képes, de fizikai adottságainál, helyzeténél fogva nem tud ellenállást tanúsítani. A Btk. 210. § értelmében a 12. életévét be nem töltött passzív alany a Btk. 197. § alkalmazásában mindig védekezésre képtelen személy. Akaratnyilvánításra képtelen az a személy, akinek akár állandó jelleggel, akár alkalmilag nincs jogi értelemben figyelembe vehető akarata. Az első és második fordulat kizárja egymást. Az erőszakos közösülés bármely alakzata csak szándékosan követhető el. Az erőszakos közösülés alanya tettesként csak a sértettől eltérő nemű személy lehet, társtettesként azonban – az erőszakot megvalósító elkövető – lehet azonos nemű személy.

3.3.  Jármű önkényes elvétele

A gépkocsi elvétele akkor minősül a jármű önkényes elvételének, ha az elkövető célzata a tulajdonosi jogosultságok közül kizárólag a használatra irányul, és csak időlegesen, átmenetileg fosztja meg a sértettet az egyéb tulajdonosi jogai gyakorlásának a lehetőségétől. Ha viszont a használattal együtt járó birtoklás tartós, vagy az elkövető olyan tulajdonosi jogosultságot is gyakorol (pl. elidegenítés, megsemmisítés), amely kizárja annak a lehetőségét, hogy a sértett a jogaiba visszahelyezkedjék: az eltulajdonítás folytán a lopás megállapításának van helye.

A jármű önkényes elvételének társtettese az az elkövető, aki társával akarategységben vesz részt a jármű elvételében, bár annak felnyitásában és vezetésében tevőlegesen nem működött közre. A cselekmény az elvétellel, illetve a használattal befejeződik. Az elvétel megkezdésével a bűncselekmény elkövetése kísérleti szakba lép.

Jármű önkényes elvétele valósul meg akkor is, ha az elkövető a rövid időre rábízott járművet jogtalanul, hosszabb időn keresztül használja. Nem állapítható meg a jármű önkényes elvételében a bűnössége annak, aki az elvételt követően utóbb mint utas száll be a járműbe, és annak vezetésében nem veszt részt. Jármű önkényes elvételének a vétsége valósul meg, ha a vádlott a javítás végett rá bízott gépkocsit jogtalanul használja.

A tevékeny megbánás e bűncselekmény körében is lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését, illetőleg – különös méltánylást érdemlő esetben – annak mellőzését, ha az elkövető a cselekményt – mielőtt felfedezték volna – a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében.

Jármű erőszakkal elvételének bűntette valósul meg, ha az elkövető használat végett úgy veszi birtokába a sértett motorkerékpárját, hogy arról a sértettet lelöki.

A jármű erőszakkal elvételének a bűntette megvalósul, ha a terheltek a sértett kezéből a gépkocsi indítókulcsát kicsavarják, és az egyik elkövető azzal a jármű ajtaját kinyitja, majd a helyszínről a gépkocsival elhajt.

3.4.  Járművezetés ittas vagy bódult állapotban

Közismert az alkohol és a kábítószer fogyasztásának az ember szervezetére, a központi idegrendszerre gyakorolt hatása. Fogyasztásuk tudatzavart idézhet elő, amely feloldja az erkölcsi gátlásokat, csökkenti a reakciósebességet stb. A büntetőjog azonban ezt a kóros elmeállapotot nem tekinti a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tényezőnek, ha az elkövető önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el cselekményét.

A közlekedés – annak valamennyi ágazatában (a vasúti, a légi, a vízi, a közúti közlekedés területén) – fokozottan veszélyezteti az életet és vagyonbiztonságot. Tovább növeli ezt a veszélyt, ha a vezető szeszes ital vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatt áll.

Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés akkor minősül bűncselekménynek, ha a jármű fajtájára és a közlekedési útvonal jellegére tekintettel a közlekedés biztonságára fokozott veszélyt jelent. A cselekmény a jármű mozgásba hozatalával válik befejezetté, így a kísérlet elhatárolása szempontjából ennek van meghatározó szerepe.

Önmagában az alkoholfogyasztás puszta ténye nem azonos a szeszes italtól befolyásolt állapottal. E vétség csak akkor állapítható meg, ha az elkövetőt a szeszes italtól befolyásolt állapota a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességében károsítja. „A szeszes italtól befolyásolt állapoton” olyan állapotot kell érteni, amikor a véralkohol-koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes értékelése folytán megállapítható, hogy a járművezető a szeszes ital fogyasztása következtében már nem képes a biztonságos vezetésre. Elsősorban a véralkohol-vizsgálat eredménye az irányadó az elkövetőnek a járművezetés időpontjában fennálló alkoholos befolyásoltsága vagy annak hiánya ténykérdés megállapításánál.

Az alkoholfogyasztás és az alkoholos befolyásoltság igazságügyi orvos-szakértői vizsgálatáról és véleményezéséről szóló, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú, 1994. november 30-án megjelent módszertani levele értelmében az alkoholos befolyásoltság fennállása és mértéke véleményezéséhez – a vért vevő orvos által észlelt klinikai tünetek rögzítése mellett – a véralkohol-tartalom objektív módszerekkel történő meghatározásának az eredményei szolgálnak alapul.

Az alkoholértékek a következők:

·         0,30 ezrelék                     alatt:      negatív,

·         0,31-0,50 ezrelék            között:   ivott, de alkoholosan nem befolyásolt,

·         0,51-0,80 ezrelék            között:   igen enyhe,

·         0,81-1,50 ezrelék            között:   enyhe,

·         1,51-2,50 ezrelék            között:   közepes,

·         2,51-3,50 ezrelék            között:   súlyos,

·         3,51 ezrelék                     felett igen súlyos fokú az alkoholos befolyásoltság, mely utóbbi esetben a heveny alkoholmérgezéses állapot fennállása sem kizárható.

A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmát a törvény nem határozza meg. Nyilvánvaló azonban, hogy ilyen szernek tekintjük a kábítószert. Ugyancsak a vezetési képességre hátrányosan ható szernek kell tekinteni a pszichotrop anyagokat. Ezeken a fenti szereken kívül igen gyakori a gyógyszerek – elsősorban az idegrendszerre ható gyógyszerek – sok esetben nagy mennyiségű, illetve alkohollal történő bevétele, amely ugyancsak hátrányosan hat a vezetési képességre.

A „befolyásoltság” megállapításához minden esetben igazságügyi orvos-szakértői vélemény beszerzése szükséges. A vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történt gépjárművezetésről csak az eset összes körülményeinek, az elsődleges orvosi vizsgálat, a tájékozódó és megerősítő toxikológiai és esetleges alkoholos vizsgálatok adatai alapján adható orvos-szakértői vélemény.

A járművezetés ittas vagy bódult állapotban vétsége szándékos bűncselekmény. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy ilyen befolyásolt állapotban van, az ilyen állapotban történő járművezetés jogellenes, s mindezek ellenére kell vállalkoznia a jármű vezetésére.

A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, tehát az a járművezető, aki szeszes italtól vagy hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban járművet vezet. Közömbös, hogy a járművezető rendelkezik-e a megfelelő vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal, igazolvánnyal), vagy sem, illetve van-e kellő jártassága, gyakorlata a jármű vezetésében. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetéshez kapcsolódhat felbujtás és bűnsegély egyaránt, vagyis ha valaki szándékosan előmozdítja, hogy más ilyen állapotban vezessen járművet, megvalósítja a vétséget, mint bűnsegéd.

Ittas járművezetés kísérletét – nem pedig annak befejezett alakzatát – valósítja meg az az elkövető, aki szeszes italtól súlyosan befolyásolt állapota miatt a gépkocsi motorját nem tudja üzembe helyezni, bár a próbálkozás során a jármű eredeti helyzetéből elmozdul.

Viszont nem valósul meg az ittas járművezetés vétségének kísérlete, ha az elkövető a gépjármű motorját sem tudta beindítani, és a járművet egyéb módon sem hozta mozgásba.

3.5.  Járművezetés tiltott átengedése

Ez a bűncselekmény szorosan kapcsolódik az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés tényállásához. Az ittas vezetés önmagában absztrakt veszélyt jelent a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés biztonságára, de ugyanígy veszélyeztethetik a közlekedés biztonságát azok is, akik az ittasságtól eltérő egyéb okból alkalmatlanok a jármű vezetésére.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a jármű vezetésének más részére történő átengedése. Az átengedés történhet kifejezett felszólítással, de az is lehet, hogy az elkövető az átvevő kérését teljesíti, vagy egyszerűen átadja az indítókulcsot. Nem állapítható meg a járművezetést átengedő személy felelőssége, ha az átvevő a vezetés során más, szándékos bűncselekményt valósít meg (ilyen lehet különösen a szándékos veszélyeztetés, a cserbenhagyás vagy a segítségnyújtás elmulasztása).

A járművezetés tiltott átengedésének vétsége szándékos bűncselekmény, ebből következik, hogy az elkövető tudatának át kell fognia azt a körülményt, hogy a vezetést átvevő személy szeszes italtól befolyásolt állapotban van, illetőleg a vezetésre egyéb okból alkalmatlan.

A bűncselekmény elkövetője lehet

·         a jármű üzembentartója,

·         de az a járművezető is, akinek a jármű felett rendelkezési lehetősége van.

A bűncselekmény elkövetője az a személy lehet, aki a tényállásban megjelölt jármű felett ténylegesen hatalmat gyakorol, azaz aki a járművel ténylegesen vagy jogilag rendelkezik. Az közömbös, hogy hatalma milyen jogcímen alapul. Elkövetője lehet a jármű tulajdonosa, birtokosa, de az a személy is, akit a jármű ideiglenes őrzésével bíztak meg. Megvalósíthatja a bűncselekményt az a tolvaj is, aki lopás útján, vagy aki a jármű önkényes elvétele révén jutott annak birtokába.

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a vezetés átengedése folytán a járművet a vezetést átvevő személy elindítja, a vezetést ténylegesen megkezdi, és a jármű mozgásba került. A bűnhalmazat kérdésében az állapítható meg, hogy annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány személy részére a járművezetés tiltott átengedése megtörtént.

3.6.  Kényszerítés

Fontos tényállás még a kényszerítés bűntettéé, amely bűncselekményt az követi el, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz. E bűntett jellegzetessége, hogy más bűncselekménnyel együtt nem valósulhat meg, csak és kizárólag önmagában. Például ha a tettes a sértettnek súlyos sérülést okoz, vagy személyes szabadságát megsérti, testi sértés, vagy személyes szabadság megsértése valósul meg. E cselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fiataloknál gyakran megesik, hogy erőszakkal vagy fenyegetéssel mást arra kényszerítenek, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Fontos, hogy értelmezni tudjuk, mit is jelent a jelentős érdeksérelem. Erre választ a Btk. Kommentárjában találunk:

„Az erőszaknak személy ellen kell irányulnia, a dolog elleni erőszak e tényállás megvalósulása esetén fenyegetésnek minősül. Az erőszak – amely lehet akaratot bénító vagy akaratot hajlító jellegű is – irányulhat a sértett, avagy más személy ellen is.

A kényszerítés eredmény-bűncselekmény, tehát csak akkor fejeződik be, ha a jelentős érdeksérelem létrejön. Az érdeksérelem bekövetkezhet a sértett anyagi, társadalmi, családi helyzetében egyaránt. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A bűncselekmény alanya a hivatalos személy kivételével bárki lehet. A cselekmény az erőszak, illetve a fenyegetés alkalmazásával már kísérleti szakaszba jut, de befejezetté csak akkor válik, ha az eredmény (a jelentős érdeksérelem) is bekövetkezik.”

A kényszerítés bűntettét az életben a leggyakrabban szexuális zaklatással követik el. Az erőszakos közösülést ugyanis erőszakkal vagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel lehet elkövetni. Ha valaki mást e szintet el nem érő fenyegetéssel vesz rá szexuális cselekményre, kényszerítés bűntette miatt tartozik büntetőjogi felelősséggel.

3.7.  Kifosztás

A kifosztás a lopás és a rablás között elhelyezkedő cselekmény, amelynek tárgya a tulajdonjog és a cselekvési szabadság. A cselekmény elkövetési tárgya idegen, értékkel bíró ingó dolog. A cselekmény sértettje, aki a dolgot birtokolja.

A kifosztás elkövetési magatartásai:

·   másnak lerészegítése lopási célzattal,

·   az elkövető által elkövetett más erőszakos jellegű cselekmény hatása alatti dologelvétel.

A lerészegítés a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásra való rábírását, ösztönzését jelenti, amelynek eredményeként a sértett ittas állapotba kerül, s ezáltal a dolgának az eltulajdonítását nem tudja megakadályozni, holott ez józan állapotban lehetséges volna.

A sértett pedig az ittas állapota miatt nem képes – akár pszichikai, akár fizikai okból – megakadályozni ezután a dolgai elvételét.

A kifosztás minősített esetei – hasonlóan más vagyon elleni bűncselekményekhez – az elkövetési értékre, az elkövetés módjára, illetve e kettő kombinációjára alapozva kerültek megállapításra. Ellentétben a többi vagyon elleni bűncselekménnyel, a kifosztásnak nincs szabálysértési alakzata.

3.8.  Közúti baleset okozása

Eltérően az eddig tárgyalt bűncselekményektől, a közúti baleset okozása – mind az alapesetet, mind a minősített esetet tekintve – gondatlan bűncselekmény. Az alap tényállás megvalósulásához nem elegendő a veszélyhelyzet bekövetkezése, hanem szükséges a testi épség és egészség tényleges sérelmének, nevezetesen 8 napon túl gyógyuló testi sérülésnek a bekövetkezése.

A bűncselekmény passzív alanya a járművezetőn kívüli egy vagy több személy, akinek az elkövető gondatlanságból legalább nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz. A bűncselekmény elkövetési magatartása: a közúti közlekedési szabályok megszegése. A közúti közlekedési szabályokon elsősorban a KRESZ, valamint az ehhez kapcsolódó, a közúti járművek forgalomba helyezésének vagy forgalomban tartásának a műszaki feltételeiről, a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló rendeletet, illetve a közúti forgalmi rend kialakításáról, a közúti jelzések elhelyezéséről szóló igazgatási jogszabályokat vagy egyéb rendelkezéseket kell érteni.

Az elkövetési magatartás mind aktív, mind passzív magatartással megvalósítható. Ez utóbbi akkor tekinthető elkövetési magatartásnak, ha a közúti közlekedési szabályok az elkövetőt valamely konkrét magatartás tanúsítására kötelezik, amelyeknek azonban nem tesz eleget.

A közúti közlekedés szabályainak a megsértése lehet szándékos, de lehet gondatlan jellegű is. Szándékos a szabályszegés, ha az elkövető a KRESZ általános és tételes rendelkezéseinek az ismeretében a számára előírt normatív szabályokkal tudatosan szembehelyezkedik. Gondatlan a közlekedési szabálysértés, ha az elkövető az adott helyzetben felismeri ugyan, hogy a közúti közlekedési szabályok őt az adott helyzetben milyen tevékenység kifejtésére kötelezik, de ezt elmulasztja, bízva abban, hogy magatartásának a közúti közlekedésben részt vevő más személyekre nézve nem lesz káros hatása, vagy pedig éppen a kellő figyelem és körültekintés hiányában ezt a körülményt nem ismeri fel.

A bűncselekmény alanya tettesként kizárólag az lehet, aki a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll. Nem tartoznak azonban e körbe a járművek utasai és a gyalogosok, ugyanis a Btk. 191. §-ának (2) bekezdése értelmében a Btk. 185-187. §-ok alkalmazása szempontjából nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és utasokra vonatkozó rendelkezések. Közúti járművezetőnek kell tekinteni azokat a személyeket, akikre közvetlenül kiterjednek a KRESZ-nek a járművezetőkre vonatkozó rendelkezései. Annak azonban nincs jelentősége, hogy a járművezető megfelelő jogosítvány birtokában vagy annak hiányában vezeti a járművet, illetőleg a járművezető jogosítványát bevonták, vagy a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll.

A több ember halálát eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt tartozik büntetőjogi felelősséggel az a tehergépkocsi-vezető, aki a meghibásodott pótkocsit éjjel, kivilágítatlanul úgy hagyja az úttesten, hogy az a forgalmi sáv nagy részét elfoglalja; valamint az a járművezető is, aki az időközben elhelyezett „egyéb veszélyt” jelző közlekedési jelzőtábla figyelmen kívül hagyása mellett az éjszakai órákban „vakon vezetve” a kivilágítatlan járműszerelvénybe beleütközik, és három személy halálát okozza.

Viszont a halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében nem állapítható meg a túlzott sebességgel nem haladó gépkocsivezető bűnössége, aki az esti sötétségben, a fényvisszaverő prizmával nem rendelkező és kivilágítatlan kerékpárját ittasan, sötét ruhában toló sértettet – aki a jelzőtábla tiltó rendelkezései szerint ott jogszerűen nem is tartózkodhatott volna – halálra gázolja.

A hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű közlekedését ne akadályozza. Így a közúton tolató jármű vezetője abban az esetben is köteles az úttesten haladó járműnek a zavartalan közlekedését biztosítani, ha az ott haladó jármű vezetője a megengedett legnagyobb sebesség túllépésével vesz részt a közúti közlekedésben.

Felmentő ítéletet hozott a bíróság (az akkor irányadó szabályok figyelembevételével), amikor az éjszakai órákban az autóúton a 88 km/h sebességgel haladó jármű az úttesten kivilágítatlan személygépkocsit és a mellette lévő gyalogost későn észlelte, és őt elütötte. Ilyen akadály autóúton történő felbukkanására ugyanis a gépjármű vezetője reálisan nem számíthatott.

Mindig fokozott óvatossággal kell vezetni akkor, ha az úton vagy annak a közelében gyermekek tartózkodnak. Ez alól kivételt képez, ha a járművezető észleli, hogy a gyermek megfelelő felügyelet alatt áll, arra ugyanis a járművezetőnek reálisan nem kell számítania, hogy a gyermek kezét a szülő kezéből kitépve váratlanul, átlós irányban átfut az úttesten.

3.9.  Közúti veszélyeztetés

A közúti veszélyeztetés bűncselekményének védett jogi tárgya a közúti közlekedés rendjéhez, biztonságához fűződő érdek, valamint a közúti közlekedésben részt vevő személyek életének és testi épségének védelme. A bűncselekmény passzív alanya egy vagy több ember, akinek életét vagy testi épségét az elkövető szándékosan és közvetlenül veszélyezteti. Az önveszélyeztetés azonban a közúti közlekedés körében sem büntetendő.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedési szabályok szándékos megszegése, nincs gondatlan alakzata. Ezeket a szabályokat elsősorban a KRESZ előírásai tartalmazzák, de idetartoznak az ehhez kapcsolódó igazgatási jogszabályok vagy egyéb rendelkezések előírásai is. Ez azt jelenti, hogy az elkövető egyenes vagy eshetőleges szándéka kiterjed mind az elkövetési magatartásra, azaz a közúti közlekedés szabályainak a megszegésére, mind pedig más vagy mások életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetésére.

A bűncselekmény eredménye más vagy mások életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetése.

A bűncselekmény alanya tettesként kizárólag az lehet, aki a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll, tehát aki, mint a közúti jármű vezetője közúti közlekedési szabályszegésével idézi elő a közvetlen veszélyt. Nem feltétele viszont a bűncselekmény megállapításának, hogy az elkövető járművezetői engedéllyel (igazolvánnyal) vagy megfelelő járművezetési gyakorlattal, jártassággal rendelkezzék.

Jogos védelmi helyzetben járt el, és nem büntethető súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntettében, aki az ő és társai testi épségét közvetlenül fenyegető jogtalan támadást úgy hárítja el, hogy a gépkocsiját elindítja, és eközben a kitérni nem akaró egyik támadóját elüti, a motorháztetőre felugró másikat pedig – annak leeséséig – magával vonszolja.

3.10.       Lopás

A Btk. 316. § (1) bekezdése szerint: aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. A lopás vagyon elleni bűncselekmény, és az eltulajdonított dolog értékén alapuló minősítési rendszert követ. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a dolog értéke, annál súlyosabb büntetési tétellel fenyegeti az elkövetőt a törvény. A minősítési rendszer úgynevezett értékhatárokat tartalmaz. Ennek alapján beszélünk szabálysértési, kisebb, nagyobb, jelentős, különösen nagy, illetőleg különösen jelentős értékről.

A lopásnál azonban sok minősítő körülmény van, többek között ilyen a zseblopás, a besurranás. Ezekben az esetekben nem az értékhatár a döntő. Ha a tényállásban felsorolt módszerek valamelyikével követik el a lopást, akkor az ellopott tárgy értékétől függetlenül is bűncselekményről beszélünk.

Az egyes értékhatárokhoz a jog konkrét, forintban meghatározott összegeket is hozzárendel. Ezek az összegek néhány évente, főleg az inflációnak köszönhetően növekedni szoktak, jelenleg a minősítés rendszere a következő:

·         szabálysértési érték: 0 Ft-tól 20 000 Ft-ig;

·         kisebb érték: 20 001 Ft-tól 200 000 Ft-ig;

·         nagyobb érték: 200 001 Ft-tól 2 000 000 Ft-ig;

·         jelentős érték: 2 000 001 Ft-tól 50 000 000 Ft-ig;

·         különösen nagy érték: 50 000 0001 Ft-tól 500 000 000 Ft-ig;

·         különösen jelentős érték: 500 000 001 Ft-tól.

A törvény a lopás esetén meghatároz minősítő körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén a szabálysértési értéket meg nem haladó lopás is bűncselekmény. Ilyen minősítő körülmény például, ha a kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást

·         bűnszövetségben,

·         közveszély színhelyén,

·         üzletszerűen,

·         dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik –,

·         helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

·         hamis vagy lopott kulcs használatával,

·         lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére,

·         zsebtolvajlás útján követik el.

De minősítő körülmény még, ha

·         a kisebb értékre elkövetett lopást kulturális javak körébe tartozó tárgyra, vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra,

·         temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra,

·         nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra követik el.

3.11.       Orgazdaság

Orgazdaságot követ el az, aki bűncselekményből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik. A jogalkotó kilenc bűncselekményt jelölt meg alapcselekményként, amelyek elkövetéséből a „dolog” származhat.

Az orgazdaság törvényi tényállása három elkövetési magatartást különböztet meg:

·         A megszerzés az elkövetési tárgy tényleges birtokba vételét jelenti. Nem feltétel, hogy az orgazda ellenérték fejében szerezze meg a dolgot, és annak sincs jelentősége, hogy az adott ellenszolgáltatás arányban áll-e a dolog értékével.

·         Az elrejtés megvalósulásakor az orgazda oly módon szerzi meg a dolog feletti rendelkezés lehetőségét, hogy formálisan nem veszi birtokba. Ennek az elkövetési módnak a tipikus példája, amikor az orgazda rejtekhelyet biztosít a vagyon elleni bűncselekményből származó dolog elrejtésére.

·         Az orgazdaság harmadik elkövetési magatartása az elidegenítésben közreműködés.

Az orgazdaság csak szándékosan követhető el.

3.12.       Rablás

A rablás az egyik legveszélyesebb bűncselekmény, hiszen erőszakos, agresszív, fenyegető jellegű és mindig személyre irányuló. Túlnyomó részét közterületen (parkok, játszóterek, bevásárlóközpontok stb.) útonállásszerűen, kisebb részben pedig lakásokban követik el.

Tehát ha valakitől úgy próbálnak meg elvenni valamilyen tárgyat, hogy ezért bántalmazzák, lefogják, az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaznak, és a „kérés” nyomatékosításának érdekében szúró-, vágó-, ütőeszközt stb. alkalmaznak, akkor elkövetik a rablás bűntettét. A csoportos elkövetés a rablásnál is súlyosbító körülmény, és nagyobb büntetés kiszabására kerül sor. Nem szükségszerű, hogy a rablásban részt vevők mindegyike bántalmazza vagy fenyegesse a sértettet. Elegendő, ha az egyik elkövető fenyegető magatartásával biztosítja, hogy társa vagy társai a sértett értékeit elvegye.

A rablás és a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás elhatárolása szempontjából annak van meghatározó jelentősége, hogy a fizikai erőszak személy vagy dolog ellen irányul-e.

A rablásnál az elkövető más személyt azért foszt meg a cselekvési szabadságától, hogy a célját, az idegen dolog eltulajdonítását megvalósíthassa. A rablás elkövetési tárgya idegen ingó értékkel bíró dolog lehet.

A rablás háromféle elkövetési magatartással valósítható meg:

·         erőszak, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés,

·         öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés,

·         a tetten ért tolvaj által erőszak, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása, a lopott dolog megtartása végett.

A rablás esetében az erőszak lenyűgöző, akaratot megtörő. A törvény nem kívánja meg, hogy az erőszak, vagy az élet, testi épség elleni fenyegetés a sértett személyre irányuljon, sértetten értve azt a személyt, akitől az elkövető a dolgot elveszi. Az azonban elengedhetetlen követelmény, hogy a harmadik személy csak olyan lehet, aki a helyszínen jelen van. A fenyegetésnek az erőszakhoz hasonlóan ugyancsak akaratbénítónak kell lennie.

A rablás további elkövetési fordulata az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezéssel való elkövetés. Öntudatlannak nevezzük azt az állapotot, amelyben a személy valamely pszichikai ok folytán nincs abban a helyzetben, hogy önálló akarata legyen. Éppen ezért ellenállást sem tud kifejteni a támadással szemben. A rablás megállapításához elengedhetetlen feltétel, hogy ezt az öntudatlan állapotot az elkövető idézze elő aktív magatartásával.

Mindazon esetekben, amikor az elkövető erőszakkal vagy a minősített fenyegetéssel úgy menekül el a helyszínről, hogy a lopott dolgot is magával viszi, akkor a Btk. 321. § (2) bekezdés szerint minősülő a rablás. Abban az esetben, ha a dolgot hátra hagyva távozik, lopás megállapításának van helye. A cselekmény csak szándékosan követhető el.

A rablás akkor befejezett, ha a dolog elvétele megtörtént. A rablás bűntette kísérleti szakban marad, ha az erőszak, illetve az élet vagy testi épség elleni fenyegetés megtörtént, akár teljes mértékben, de az eredmény, a dolog elvétele nem következett be.

A rablás csoportosan elkövetettként minősül, ha három vagy több személy – akár tettesként, akár részesként – a bűncselekmény helyszínén együtt tevékenykedve követi el a bűncselekményt; nem zárja ki a rablásnak csoportosan elkövetettként megállapítását az a körülmény, hogy a három elkövető közül az egyik (a bűnsegéd) nem ment be a (..) hivatal helyiségébe, hanem a gépkocsijában várt a társaira, és a jelenlétét a sértettek nem is észlelték.

A rablás kísérletétől való önkéntes elállás nem állapítható meg, ha az elkövető azért hagy fel a rablás elkövetésével, mivel a kedvezőtlen külső körülmények miatt nem tudja kinyitni a hivatali helyiség lezárt ajtaját, és így nem fér hozzá az ott található pénzhez.

3.13.       Szemérem elleni erőszak

A cselekmény tárgya a nemi szabadság. Passzív alanya lehet a cselekménynek mind nő, mind férfi. Az önálló és közvetlen tettes lehet férfi is, nő is, de csak a passzív alannyal ellenkező nemű. A törvényhely két elkövetési magatartást határoz meg: a fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerítést, másodikként a passzív alany védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotának fajtalanságra való kihasználását.

Az elkövetői magatartás a jogszabályhely első fordulatában a fajtalanságot lehetővé tevő erőszak, fenyegetés kifejtésével veszi kezdetét. Ez a határvonal a kísérlet és az előkészület megállapítása között. A cselekmény mindkét fordulat esetén a fajtalansággal, a fajtalanságnak az eltűrésével válik befejezetté. A szemérem elleni erőszak bűntettének elkövetési magatartása – a fajtalanság – csak a passzív alany testének közvetlen, fizikai érintésével valósul meg. Az elkövető szándéka a fajtalanságra irányul. Éppen a köznapi értelemben vett közösülési szándék hiánya határolja el a szemérem elleni erőszakot az erőszakos közösülés kísérletétől.

Nem a szemérem elleni erőszak bűntette, hanem csupán a szeméremsértés vétsége valósul meg abban az esetben, ha az elkövető az alvó sértett előtt önkielégítést végez.

A szemérem elleni erőszak bűntettének elkövetési magatartása – a fajtalanság – csak a passzív alany testének közvetlen, fizikai érintésével valósul meg.

Nem a szemérem elleni erőszak bűntettét, hanem a kiskorú veszélyeztetésének a bűntettét valósítja meg az az apa, aki a nemi vágyának felkeltése érdekében a kiskorú leánygyermekét magához szorítja, szájon csókolja, és a mellét megfogja.

Mindkét most tárgyalt bűncselekménnyel kapcsolatban lényeges a védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotról tudni azt, hogy ha szórakozóhelyen vagy házibuliban valakinek az italába kábítószert vagy más tudatmódosító szert kever a tettes abból a célból, hogy a helyzetet közösülésre vagy fajtalanságra használja ki, elköveti a nemi erkölcs elleni bűncselekményt. Elegendő, ha a tettes csak lerészegíti a későbbi áldozatát, sőt még az is, ha a kiszemelt lány saját önhibájából került ittas állapotba, és ezt az állapotot kihasználja az elkövető a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetésére. Látható, hogy nagyon vékony a határ, ami a bűncselekményt elválasztja, és nagyon meg kell gondolni, hogy egy buliban vagy szórakozóhelyen mi az, ami még hecc, és hol húzódik a bűncselekmény határa. Ha valaki az elkövetőnek szándékosan segítséget nyújt, de ezt olyan módon teszi, hogy a sértettet például lefogja, vagy más módon vele szemben erőszakos vagy félelemkeltő magatartást tanúsít, a bűncselekmény társtettesévé válik, függetlenül attól, hogy a sértettel később ő maga közösül vagy fajtalankodik-e. És végezetül, aki jelen van ilyen cselekmény során, és a történtekről tudomással bír, és nem tesz semmit, mivel passzív magatartása az elkövetőkre bátorításként hathat, a bűncselekmény bűnsegédi bűnrészese lehet.

3.14.       Testi sértés

Bűncselekmény, amelynek jogi tárgya az ember testi épsége, egészsége. A test bántalmazásán olyan külső behatást kell érteni, amely a testen vagy általában annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést okoz. A bűncselekmény befejezettségéhez a test vagy egészség sérülésének bekövetkezése szükséges. Az általános szabályok értelmében az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény között pedig ok-okozati kapcsolatnak kell lennie.

Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a betegség vagy sérülés 8 napon belül gyógyul, könnyű testi sértés vétségét, míg ha 8 napon túl, súlyos testi sértés bűntettét követi el. Büntetőjogi értelemben a testi épség és egészség az a fizikai és szellemi állapot, amelyben a sértett az ellene elkövetett bűncselekményt megelőzően volt. Ez azt jelenti, hogy a beteg vagy a sérült személy testi épségét, egészségét ugyanúgy védi a törvény, hiszen a negatív változást a korábbi állapotához képest kell vizsgálni. Az öncsonkítás a saját egészségnek vagy testi épségnek megsértése, tekintettel azonban a törvénybeli "más" kifejezésre, nem minősül bűncselekménynek.

Fontos feltétel, hogy a sérülés vagy betegség a bántalmazással okozati összefüggésben jön létre. Annak nincs jelentősége, hogy az eredmény létrejöttében a sértett szervezetének egyéni sajátossága is közrehatott. Ha azonban más harmadik személy magatartása vagy az elkövető által nem ismert más objektív körülmény tereli az eseményeket az elkövető által előre nem látott sérülés vagy betegség bekövetkezte felé, az okozati összefüggés megszakad.

A közös elkövetés esetén a problémát általában az szokta jelenteni, ha súlyosabb eredmény következik be, és nem állapítható meg, hogy az elkövetők közül kinek a magatartása idézte ezt elő. Így például együttesen rugdossák a földön fekvő sértettet, aki sorozatos bordatörésével hónapokig beteg és szemének elvesztése miatt maradandó fogyatékosságot is szenved. Ekkor a bíróság a szándék- és akarategység fennállta esetén az elkövető konkrét személyétől függetlenül a súlyosabb minősítés körében társtettesként is elítélheti őket, ennek azonban több más feltétele is van.

·         A testi bántalmazás a más testét érő olyan ellenséges külső behatás, mely a testen vagy annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést vagy betegséget eredményez. E feltétel nem áll fenn és így nem valósul meg e bűncselekmény, ha az elkövető csak megérinti a sértett testét, haját, körmét levágja, vagy undorító folyadékkal leönti.

Közvetlen a bántalmazás, ha az elkövető érinti támadó jelleggel a sértett testét, míg közvetett, ha például állatot uszít rá.

·         Az egészségsértés a magatartással okozati összefüggésben létrejött betegséget öleli fel. Abban az esetben is ez áll fenn, ha pszichikai, szellemi behatás okozza. Így az olyan undorkeltés, amely a sértett pszichéjében valódi zavart vált ki, már nem tettleges becsületsértésnek, hanem testi sértésnek minősül.

A törvény e bűncselekménynek két fajtáját különíti el: a könnyű testi sértést (8 napon belül gyógyuló), és a súlyos testi sértést (8 napon túl gyógyuló).

A 8 nap meghatározás azonban nem azt jelenti, hogy ténylegesen 8 nap alatt meggyógyul-e a sérülésünk. Tipikusan 8 napon túl gyógyuló sérülések a csonttörések. Egy ütés okozta zúzódás azonban függetlenül a foltok láthatóságának időtartamától, könnyű testi sértésnek, 8 napon belül gyógyulónak számítanak.

·         A testi sértés alapeseteiben a könnyű testi sértés vétség, a súlyos testi sértés pedig bűntett.

·         A súlyos egészségromlás a sértett olyan szellemi vagy fizikai károsodását jelenti, amely jellegét tekintve tartós, a korábbi egészségi állapotához képest romlást jelent. Különös kegyetlenséggel való elkövetés kizárólag a súlyos testi sértéshez kapcsolódó minősítő körülmény.

·         Testi sértést el lehet követni többen is. Ez nem minősítő körülmény, azaz nem bünteti a törvény súlyosabban. Fontos azonban megemlíteni, hogy a társtettességben elkövetett súlyos testi sértés esetén nem felmentő körülmény az, ha részt vesz mindenki a verésben, de nem bizonyítható, hogy ki okozta a sértett 8 napon túl gyógyuló sérülését.

·         Nyolc napon túl gyógyul tehát bármely csont törése, ezért jó, ha tudjuk, hogy viszonylag kis erejű ütéssel is lehet orrcsonttörést okozni, akár egy iskolai verekedés alkalmával is. Súlyos sérülés három vagy annál több fog elvesztése. A könnyű (nyolc napon belül gyógyuló) sérülés okozásán túl a testi sértés előkészületét is bünteti a hatályos törvény. Ez azt jelenti, hogy például ha megharagszom a szomszédomra, és elmegyek a közeli sportboltba, és ott kizárólag abból a célból beszerzek egy baseballütőt, hogy a szomszédomat alaposan megverjem vele, azonban miután azt megvásároltam, elpárolog a haragom, és le is teszek a bűncselekmény elkövetéséről, elkövetem a súlyos testi sértés előkészületét. Abban az esetben, ha például egy verekedés során egy kalapáccsal el akarom törni a haragosom kezét, de ez nem sikerül, és végül semmilyen sérülést sem okozok, súlyos testi sértés kísérletéért fognak felelősségre vonni. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. Életveszélyes a sérülés, ha a sértett halála annak következtében beállt volna, és csak valamilyen külső beavatkozással lehetett megmenteni. Halált okozó testi sértés akkor állapítható meg, ha az elkövető szándéka a halál okozására nem terjedt ki (mivel ebben az esetben emberölésről beszélhetünk), pusztán bántalmazta az áldozatot, akinek a halála a bántalmazással okozati összefüggésben következett be. Ha az egyik személy súlyosan bántalmazza a másikat, aki ennek következtében elesik, és fejét a járdaszegélybe ütve agyduzzanat következtében meghal, a halált okozó testi sértés megállapítható. Ha viszont az előbbi bántalmazást követően a sértett elesik, de ennek következtében nem sérül meg, pusztán a verekedésben az orrcsontja reped csak meg, de a kiérkező mentők mégis kórházba szállítják, azonban a kórházba szállítás során a mentő frontálisan ütközik a villamossal, amely következtében az összes benne utazó meghal, a tettes csak a súlyos sértésért (orrcsonttörés) vonható felelősségre, mivel a sértett halála és a verekedés között nem áll fenn jogi szempontból az okozati összefüggés.

·         A súlyos testi sértés gondatlanságból való elkövetése is bűncselekmény. Ilyen például, ha a tornaórán, vagy az iskolai udvaron játékból valakit fellöknek, aki ennek következtében eltöri a kezét. Fontos megjegyezni, hogy ha a sérülés testnevelés órán szabályos sporttevékenység következménye, például a futballozás közben a kapus orrcsontját eltöri a kapura lőtt labda, semmilyen bűncselekmény nem történik. Ha azonban az orrcsonttörés egy szándékos ököllel való ütés következménye, teljesen mindegy, hogy erre testnevelés órán került sor, a súlyos testi sértés bűntette megállapítható.

Súlyosabban minősülő esetek

·         Súlyosabban minősülő eset

Ø  Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból követik el. Ha az elkövető a sértett akaratával ellentétesen azért bántalmazza őt, mert ez számára nemi vágyának kielégítését fokozza, vagy ha a bántalmazás teljesen indokolatlan vagy jelentéktelen ok miatt történik.

Ø  Ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el. Akaratnyilvánításra képtelen állapot esetén a sértett belső okok miatt nem észleli a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, mert például súlyos szellemi fogyatékossággal bír, vagy alszik, vagy kábítószer hatása alatt áll.

Védekezésre képtelen, aki külső okok miatt nem képes a vele szemben megnyilvánuló támadást kivédeni vagy elhárítani, mert például bezárták, vagy fogyatékossága folytán mozgásában korlátozott. Ezek a személyek észlelik, felismerik a bűncselekmény elkövetését, azonban nem képesek védekezni ellene. A 12. életévét be nem töltött személy e bűncselekmény, és több más bűncselekmény (például erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, rablás stb.) esetében védekezésre képtelennek tekintendő.

·         Még súlyosabban minősülő eset

Ø  A maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés. Maradandó fogyatékosság abban az esetben állapítható meg, ha az adott testrész funkciója már nem vagy nem teljes mértékben állítható vissza.

Ø  A súlyos egészségromlást okozó testi sértés. A sértett olyan fizikai, pszichikai vagy szellemi egészségkárosodását jelenti, amely általában fél évnél hosszabb. Idesorolják azt az esetet is, amikor az elkövető bántalmazása miatt a terhes nő elveszti gyermekét.

Ø  A különös kegyetlenséggel megvalósított súlyos testi sértés. A különös kegyetlenség megítélésénél a sértett által elszenvedett támadás jellege, részben pedig az általános társadalmi felfogás az irányadó.

Ø  Az életveszélyt okozó testi sértés. Az életveszély a halál bekövetkeztének reális, de nem szükségszerű lehetősége. Közvetlen az életveszély, ha életfontosságú szervek vagy szervrendszerek sérülnek, közvetett, ha a sérülés valamely testüreg megnyílásával jár együtt, amely magával hozza fertőzés vagy gyulladás lehetőségét, de ennek hiányában is, ha a vérzéshez vagy a sérüléshez sokk járul.

Ø  A halált okozó testi sértés. A halál okozása a testi sértés legsúlyosabban büntetendő minősített esete. Nagyon fontos feltétel, hogy ebben az esetben az elkövető szándéka csak a testi sérülés okozására irányul, a halálos eredményre az elkövető gondatlansága terjedhet ki. További fontos feltétel, hogy az elkövető testi bántalmazása és a halálos eredmény között az okozati összefüggés fennálljon.

3.15.       Zsarolás

Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást bűnszövetségben, élet vagy testi épség elleni, avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, hivatalos személyként e jelleg felhasználásával, avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.

A zsarolás a rabláshoz rendkívül hasonló vagyon elleni erőszakos bűncselekmény. A bűncselekményt megvalósító magatartás két szakaszra bontható. Az első szakasz a kényszerítés megvalósítása, a második szakasz, amikor a kényszerített személy vagyoni joghatású cselekményt tanúsít, vagy pedig attól tartózkodik. A normaszöveg a kényszerítés két fajta módját rögzíti. Az egyik az erőszak, a másik a fenyegetés. A zsarolás megállapíthatóságához a rabláséhoz képest az erőszak enyhébb foka is elegendő. A fizikai ráhatásnak nem kell lenyűgözőnek lenni, az akaratot nem kell, hogy megtörje az erőszak, elég, ha korlátozza azt. A zsarolási fenyegetésnek tehát nem kell közvetlenül élet vagy testi épség ellen irányulnia, elegendő, hogy komoly félelmet váltson ki.

A zsarolás esetében mind az erőszak, mind a fenyegetés célzatos. A magatartás célja a jogtalan haszonszerzés. Jogtalan haszonszerzési célzat hiányában nem állapítható meg a zsarolás. A zsarolás eredménye a kár keletkezése a sértett vagyonában. Figyelemmel a cselekmény kétszakaszos jellegére, ha az erőszak alkalmazása megtörtént, de a kár nem következett be, csak a zsarolás kísérlete állapítható meg.

 

 

4.       Függőséggel kapcsolatos bűncselekmények

Függőséget nem csak valamely pszichoaktív szer válthat ki. Tudományosan bizonyított, hogy a modern társadalomban nagyon sok tevékenység válthat ki kóros ragaszkodást, ami rendkívüli módon megkeseríti a függő személy és környezete, családja életét.

Ilyenek többek között: a szerencsejátékok; az internet (különösen: a chat, az on-line játékok, a társkeresők…); a számítógépes játékok; a munka; az egyes sporttevékenységek (különösen a testépítés); a szex;

a vásárlás (boltkór); a televízió (például: sorozatok); és az evés (anorexia, bulémia, kóros túlevés).

A függőség e formáit tudományos elnevezéssel viselkedés-függőségnek hívják. Az ezt kiváltó tevékenység abbahagyása súlyos megvonási tünetekkel járhat. Tudományos kutatások szerint bármi is a függőség oka, ugyanaz a folyamat zajlik le az agy jutalom-központjában.

A kémiai (alkohol, cigaretta, kábítószer) és a viselkedési függőségek között több a hasonlóság, mint a különbség, legyen a függőség tárgya játékszenvedély, vásárlás, munka, számítógépes játék, szerelem, testmozgás, pornográfia, evés vagy szex. A közvélekedés ezzel szemben nem osztja a tudományos véleményeket. Az emberek többsége úgy gondolja, hogy a tevékenységeinket szabadon választjuk, és ha valaki túl sokat eszik, elpókerozza a vagyonát, vagy minden idejét az internetre pazarolja, nem betegség áldozatának, hanem sokkal inkább gyenge jellemű, rossz erkölcsű embernek tekintik. Ezzel a vélekedéssel szemben áll az a felismerés, hogy az erkölcsi hibát és a függőséget eltérően kell kezelni. Az utóbbinál nem büntetésre, hanem gyógyításra van szükség. Büntetéssel pedig eddig még senkit sem sikerült megszabadítani a káros szenvedélyétől. A büntetések, szabadságkorlátozások hatására a függőség nem szűnik meg. Például ha egy boltkóros személyt bezárnak, miután szabadságát visszanyeri, ott folytatja káros szenvedélyét, ahol abbahagyta.

Ha valaki függő, a függőséget okozó tevékenységet nem azért folytatja, mert szereti, hanem azért, mert nem képes másképpen cselekedni. Jellemző a hozzászokás, és az egyre nagyobb dózis igénye is. Talán a legbiztosabban az elvonási tünetek jelzik a függőséget. A hangulatváltozások, az idegesség, a hányinger, a gyomorrángás, a fejfájás és izzadás, esetleg hallucináció mind valódi tünet, és a játékosoknál ugyanúgy jelentkezik, mint a kábítószereseknél, de „vásárlás-megvonás” is kiválthatja. A közös mechanizmust az okozza, hogy az ingerek ugyanazokon a „jutalom” áramkörökön haladnak át az agyban.

A függőségek komoly problémákat okoznak az egyén, a család és végül a társadalom számára. Az egyén esetében a szenvedély elhatalmasodik az életén, a napról napra fokozódó vágy kielégítése felemészti testi energiáit és anyagi forrásait is. Egy ilyen ember családja is megszenvedi ezt a helyzetet. A szenvedélybeteg elveszik a családtagok számára, és a többiektől fogja elvenni azt a pénzt, amelyre szüksége van.

4.1.  Drogok és kábítószerek

A kábítószer napjaink egyik igen problémás kérdésköre. Nem egyszerű a kezelése, hiszen ezzel a témával kapcsolatban rengeteg a hit és tévhit. Minden olyan kémiai anyagot drognak tekintünk, amely

·         módosítja az agytevékenységek valamelyikét vagy esetleg többet is,

·         lelki (pszichikai) vagy fizikai függőséget (dependenciát) okoz.

A drogok rendszeres használata az idegrendszerben olyan – nehezen visszafordítható – változásokat okoz, amely a „normális” idegi (mind a tudatos, mind pedig a létfenntartásért felelős vegetatív) működéshez szükségessé teszi az adott drog folyamatos jelenlétét az idegrendszerben. Ezt nevezzük függőségnek.

Lelki függőség: Akkor beszélhetünk lelki függőségről, ha valakiben kialakul az a kényszer, hogy egy drog rendszeres bevételével biztosítsa a maga számára lelki békéjét, a megelégedettség érzését. A lelki függőség tehát nem más, mint kínzó vágy a drog után.

Testi függőség: Akkor beszélünk testi függőségről, amikor a létfenntartásért (légzés, vérnyomás, testhőmérséklet, anyagcsere szabályozásáért) felelős (vegetatív) idegrendszer is csak az adott anyag jelenlétében tud működni. A drog hiányában a test működése rendezetlenné, abnormálissá válik, anyagcsere és súlyos esetben légzési zavarok lépnek fel.

A kábítószer-fogyasztás egyik legnagyobb veszélye a függőség kialakulása. A másik veszély, hogy soha nem tudhatjuk, hogy a dealertől megvásárolt por, tabletta vagy szer pontosan mit tartalmaz, hol készült, később mit kevertek abba bele. Abban az esetben, ha például valaki a gyógyszertárban vásárol valamilyen készítményt, tudja, hogy a készítménynek a gyártási engedélyben meghatározott módon, ellenőrzött higiéniai előírások alapján kell készülnie, és az abban szereplő anyagokat tartalmazza. Az ecstasy tablettába azonban bármiféle anyag belekerülhet az előállítás során, így akár egy darab bevétele is rendkívül súlyos következményekkel járhat a fogyasztó egészségére.

 

Drogok csoportosítása

Törvényesség

·         Legális: alkohol, nikotin, koffein, szerves oldószerek, gyógyszerek stb.

·         illegális = kábítószerek

Előállítás

·         természetes: természetben megtalálható anyagok: gyógynövények, kokain, marihuána, ópium, pszilocibin gomba stb.

·         mesterséges: kémiai eljárás során létrehozott anyagok: pl. LSD, heroin, amfetaminok, ecstasy, GHB stb.

Pszichológiai hatásuk, hatásmechanizmusuk alapján

Stimulánsok

Az idegrendszer reagálását fokozó, gyorsító hatás, a szervezet működése felpörög, a drog izgatja a központi idegrendszer működését.

 

Legális drogok

·         Koffein

Kitágítja az érfalakat, ezáltal javul a szív vérellátása, a bőrerekre hatva kellemes melegségérzetet okoz. Kis mértékben fokozza a testi és szellemi teljesítőképességet, serkentheti a gondolattársítás, ítéletalkotás és a megfigyelés képességét. Fogyasztója mozgékonnyá válhat, és gátolhatja a fáradtságérzés kialakulását. Nagy mennyiségben idegességet, nyugtalanságot, görcsöket okozhat, és szívelégtelenséghez vezethet.

·         Nikotin

A dohány hatóanyaga a nikotin, mely emeli a pulzusszámot, a vérnyomás először süllyed, majd később erősödik. A nikotin halálos méreg, a rendszeresen dohányzó szervezete egy óra alatt kb. 20 mg nikotint képes elviselni, ezen túl kisebb-nagyobb határon belül rosszullét alakul ki. Ennek a mennyiségnek töredéke vizes oldatban bélcsatornába kerülve már halált okoz.

A nikotin vonatkozásában a pszichére gyakorolt hatás az ember helyzetétől függ. Stresszben feszültségoldó nyugtatóként, koncentrációt igénylő szituációban pedig izgatószerként viselkedik.

Kábítószerek

·         Kokain

Általában fehér vagy piszkosfehér por. Kristályos, sárgásfehér vagy krémszínű formája – a felszabadított, tiszta kokainbázis – a crack, mely jóval durvább hatású. A kokaint általában orron keresztül felszívják, de előfordulhat intravénás használata is. A crack-et speciális crack-pipában, esetleg vízipipában vagy üdítőitalos dobozból fabrikált eszközből vagy cigaretta formájában szívják el, használata erős pszichés függést okoz.

A kokain fogyasztása után megemelkedik a vérnyomás, és gyorsul a szívverés is. Egy adag kokain hatásának időtartama legfeljebb egy óra. A szer hatásának intenzitása nagyban függ attól, milyen gyorsan emelkedik a szervezetben a koncentráció. Hírtelen megnő a teljesítőképesség, és a szexuális vágy is erősen jelentkezik. Terhes nőknél a kokain koraszülést, illetve magzatkárosodást okozhat. A kokain okozhat szívritmuszavarokat, stroke-ot, koszorúér-elégtelenséget, agyi érszűkületet és epilepsziához hasonló görcsöket is. Hosszú távú, rendszeres használata esetén csökken a szexuális érdeklődés, impotencia is kialakulhat, rendszeres szívása komoly tüdőkárosodással és más légúti megbetegedésekkel járhat.

A kokain lelki hatásai között a hangulat jelentős javulása, megnövekedett teljesítmény, a fáradtság és az étvágy megszűnése, a szexuális vágy fokozódása a legjellemzőbb, de nagyobb mennyiség fogyasztása esetén szorongás, indokolatlan agresszivitás is előfordulhat.

·         Amfetamin

Fehér, sárga, rózsaszín esetleg barnás por (a hígításra használt anyagtól függően), kapszula, tabletta vagy folyadék formában fordulhat elő. Általában orron keresztül szippantják, vagy szájon át fogyasztják, de létezik intravénás használata is.

Az amphetamin-származékok hatása a fogyasztás (szippantás) után azonnal, gyógyszer formájában történő bevétele után kb. 25-45 perc múlva jelentkezik. A leggyakrabban megfigyelhető tünetek: eufória, túlérzékenység, nagyfokú idegesség, nyugtalanság, álmatlanság, fogcsikorgatás, folyamatos, gyors beszéd, a pupillák kitágulása, emelkedő testhőmérséklet. A képzettársítás készsége fokozódik. Gyakori a gyors szívverés, verejtékezés, szédülés. A fogyasztás során kialakulhat álmatlanság, verejtékezés, impotencia, a végtagok elnehezülése, illetve egyfajta másnaposság érzése is előfordulhat. Hosszú távú fogyasztással erősen paranoid viselkedés alakulhat ki.

Az amfetaminoknál a kisebb dózisok rendszerint eufórikus érzéseket váltanak ki, emellett megfigyelhető az éberség, a tettrekészség növekedése, a környezeti ingerekre való nagyobb érzékenység, az előzetes unalom vagy fáradtság elenyészése, a jó hangulat.

·         Speed

Amfetamin-származék, fehér, sárga, barnás vagy rózsaszín por (a hígításra használt anyagtól függően), tabletta és kapszula. Leggyakrabban orron keresztül szívják fel, de előfordul, hogy folyadékba keverik. Létezik szintén intravénás használata is.

A speed beszűkíti a vérereket, ezáltal emelkedhet a vérnyomás, lassulhat az emésztés, szájszárazság, illetve általános kiszáradás léphet fel. Kiemelten veszélyes! A fogyasztó azért szárad ki, mert nem érzi a szomjúságot, ezért nem vesz magához kellő mennyiségű folyadékot!

Több napon keresztül tartó speed-használat esetén gyakoribbak a negatív reakciók: félelem, paranoid gondolatok, nyugtalanság, ingerültség, irracionális viselkedés, torzult látás, remegés, rosszullét, fejfájás, koncentrációs zavarok, szédülés, erős szívdobogás, szorongás, mellkasi fájdalmak, hidegrázás, székrekedés vagy más emésztési zavarok. A speed nem befolyásolja számottevően a mentális képességeket, sőt, egyszerű feladatoknál növelheti a végrehajtás hatékonyságát. Ha a szervezet kifárad a túlerőltetéstől, akkor már jelentkezhetnek az alváshiányból fakadó mentális zavarok, pl. hallási és vizuális hallucinációk vagy az emlékezés és az ítélőképesség zavarai.

·         Ecstasy

Amfetamint vagy annak kémailag módosított vegyületeit tartalmazó szer (a korábbi években MDMA metilén-dioxi-metamfetamint tartalmazott a legtöbb lefoglalt anyag), illetve egyre újabb, stimuláló hatást kiváltó kémiai anyagokat tartalmazó, leggyakrabban ábrával ellátott, különféle színű és formájú tabletták képében fordul elő. A tabletták a hatóanyagon kívül más szennyező és adalékanyagot, illetve egyéb kábítószert is tartalmazhatnak, ezért hatásuk kiszámíthatatlan. Egyes besorolások a stimulálószerek és a hallucinogének közé helyezik, mivel hatása hallucinációkat is okozhat. Előfordult már olyan változata is korábban, melyben LSD volt, illetve 2009-ben, amely GHB-t is tartalmazott.

Az ecstasy hatásai ma még nem pontosan ismertek. Ennek az lehet az oka, hogy rendkívül sokféle vegyülettel állunk szemben. Egyszerre akár kétféle hatás is jelentkezhet (stimuláció, hallucináció), és sokkal tovább tarthat, mint bármely amfetamin-származéké. Fizikális tünetei hasonlatosak, ám az MDMA hatása alatt álló személy könnyen figyelmen kívül hagyhatja a teste által küldött figyelmeztető jeleket.

Az ecstasy leggyakrabban említett hatásai: eufória, kitárulkozás, a gátlások megszűnése, boldogság, szeretet, bizalom saját magunk és mások iránt. Jelentős változásokat okozhat az érzékelésben, felerősíti, néha el is torzítja a külvilág jelenségeit. A fokozott érzékenység különösen a tapintásban, a szaglásban és az ízlelésben jelentkezik. Az ecstasy hatása alatt a fogyasztó hajlamos a kockázatokra. A hatás meghosszabbítása érdekében további adagokat fogyaszthat el, anélkül, hogy belegondolna, milyen veszélyeknek teszi ki magát, esetleg meggondolatlanul szexuális kapcsolatot létesíthet valakivel, kitéve magát a fertőzés kockázatának. Az MDMA lecsökkenti a fájdalomérzetet, így könnyen tönkretehető a test valamely része, anélkül, hogy a használó felfigyelne a fájdalomra.

·         Metamfetamin

Az amfetamin kémiailag módosított változata, általában fehéres vagy sárgásbarnás színű anyag. A kokainhoz hasonlóan szintén sósavas sóhoz kötődik, így szintén fel lehet szabadítani bázisát. Az így keletkezett metamfetamin-bázis – az „ice” – nevéhez méltóan átlátszó, illetve sárgás színű kristályokból áll. A metamfetamint és bázisát is inhalálással (fóliáról melegítéssel elpárologtatott gőzt szippantják be) fogyasztják, gyakran üvegpipát is használnak. Létezik intravénás használata is.

·         Rush

Magyarországon kevésbé ismert és használt szer. Gyógyszerként ismert (alkyl-nitritek) és vény ellenében beszerezhető. Eleinte a homoszexuálisok drogjaként vált ismertté, ma már akár diszkókban is alkalmazzák.

Hatása alatt felgyorsul a szívverés, de a vérnyomás csökken. Ismereteink szerint azok használják, akik a nemi vágyaikat kívánják serkenteni. Nagyon gyorsan hat, a folyadék gőzének belélegzése után szinte azonnal (zsebkendőre öntik, onnan lélegzik be). Erős, azonnali hatást kiváltó szer. Használatának azonban állandó velejárója az erős fejfájás, szédülés, olykor eszméletvesztés, mely a vérnyomás csökkenése miatt következik be.

A depresszánsok

A központi idegrendszer reagálását lassító, tompító, nyugtató hatás. Súlyos függőség alakulhat ki, melyből igen nehéz szabadulni. A hosszan és rendszeresen italozó alkoholistáknál felléphet a delirium tremens, sőt, rohamok, veszélyes kimerültség és a keringési rendszer összeomlása is. A delirium tremens fázisa az esetek kb. 10%-ában halálos kimenetelű. A túlélők többnyire egy hét alatt felépülnek.

Legális drogok

·         Alkohol

Az egyik legismertebb és legközkedveltebb depresszáns az alkohol.

Fizikális hatásai közepes mennyiségű alkohol fogyasztásánál növelhetik, de le is csökkenthetik a szív ritmusát, kitágítja a bőrben lévő vékony hajszálereket (ez melegségérzetet okoz), csökkenti a testhőmérsékletet, növeli az étvágyat, a nyálelválasztást és a gyomorsav mennyiségét, okozhat vizelési kényszert, növeli a reakcióidőt és rontja a mozgáskoordinációs képességet. Magas dózisokban az alkohol ittas állapotot (berúgás), zavarodottságot, elfolyó beszédet, torzult látást, elégtelen mozgáskoordinációt eredményez, ezekhez a tünetekhez gyakran rosszullét és hányinger is társul. Még nagyobb mennyiségek elfogyasztása légzési nehézségeket, általános érzéketlenséget és eszméletvesztést okoz, szélsőséges esetben légzésbénulásból vagy keringési zavarból eredően halált. A berúgást gyakran jelentős másnaposság követi, melynek leggyakoribb tünetei: rosszullét, gyengeség, szédülés, gyenge mozgáskoordináció és különféle fájdalmak.

A lelki hatásokat tekintve az alkohol leginkább a központi idegrendszerre hat. Mint a legtöbb drognál, így az alkoholnál is a konkrét hatás nagyrészt a fogyasztótól és annak körülményeitől függ. Ugyanaz a mennyiség ugyanabból az italból egyszer levertséget, máskor feldobottságot válthat ki. Az alkohol gyakran oldja a gátlásokat, kellemes közérzetet, barátságos viselkedést eredményez. Sokakban feloldja a feszültségeket, gyakran előfordul, hogy a feszült, ideges embernek azt javasolják, "igyon egyet". A másik oldalról az alkoholfogyasztókat gyakran jellemzi a kötözködő, agresszív viselkedés, erős italosok körében gyakoriak a verekedések és más erőszakos cselekedetek. Az alkohol jelentős szerepet játszik az erőszakos bűncselekmények elkövetésénél. Az alkohol vezetési képességekre gyakorolt hatásai, veszélyei jól ismertek. Az alkohol jelentős mértékben megváltoztathatja a vele együtt fogyasztott gyógyszerek hatását, ez akár életveszélyt vagy halált is okozhat.

·         Altató-, szorongásoldó és nyugtatószerek

A gyógyszerek visszaélésszerű használata súlyos függőséghez vezethet. Minden ehhez a csoporthoz tartozó gyógyszer receptköteles. Ha a gyógyszerhez recepthamisítás – okirattal visszaélés – útján jut hozzá fogyasztója, bűncselekményt követ el. Ez a fajta megszerzési mód az ebbe a körbe tartozó drogfogyasztók sajátossága. Gyakran használják együtt a gyógyszereket alkohollal, melytől a hatás fokozását remélik.

Kábítószerek

·         Ópiátok

Minden olyan készítmény, amely a mák éretlen gubójának tejszerű nedvéből előállítható, illetve ezek szintetikus úton készült változata. Jellemzője a csoportnak, hogy erős fizikai függést alakítanak ki, illetve a fogyasztó pupillája tűhegynyire szűkült lesz. Az ópiátokat több szakirodalom is külön csoportként kezeli. Hatásukat tekintve azonban gátló folyamatokat indukálnak az agyban, ezért az egyszerűség kedvéért kerültek a depresszánsokhoz ebben az anyagban.

Az ópiátoknál, elsősorban a heroinnál a szer véráramba kerülése után azonnal jelentkező testi változások: a légzés és a keringés lelassulása, a köhögési reflex gátlása, a pupilla beszűkülése, a látásélesség csökkenése, viszketés, a bőr alatti vérerek kitágulása és a bőr felmelegedése, az emésztőrendszer működésének lassulása (székrekedés), rosszullét vagy hányás jelentkezik. Nagyobb adagoknál eszméletvesztés is bekövetkezhet. Túladagolás esetén a fogyasztó kómába esik, végső esetben légzésbénulás miatt beáll a halál.

·         Morfin

Tiszta állapotban fehér, kristályos anyag. A gyógyászatban kábító-fájdalomcsillapítóként használják injekciós készítmények, kapszulák, tabletták alakjában. Használata, tárolása engedélyhez kötött, ellenőrzött tevékenység.

·         Heroin (diacetil-morfin)

Tiszta formája fehér színű, szagtalan kristályos por, azonban a feketepiacon világosbarnától a sötétbarnáig megtalálható. Jellegzetes mákillata lehet, de előfordul, hogy ecetszag érződik rajta (a gyártásánál ecetsav marad vissza). A morfinnál jóval hamarabb okoz függőséget. Gyakran barnás tömbökben „forgalmazzák”. Legjellemzőbb az intravénás fogyasztása, de előfordulhat cigarettába keverve, orron át felszívva, inhalálva is.

A heroin pszichés hatása szintén nagyban függ a fogyasztó mentális állapotától. A "hernyósok" melegségérzetről, jó közérzetről, békés, megelégedett érzésekről számolnak be, megszűnik a gond, a frusztráció, a stressz. Gyakran tesznek említést eufóriáról, rosszullétről, fáradtságról, szédülésről, a koncentrációképesség hiányáról, apátiáról és letargiáról. Gyakori, hogy a heroinista a szer hatása alatt ugyanúgy érzi a fájdalmat, mint egyébként, de nem találja azt kellemetlennek, nem törekszik az elkerülésére. A szer csökkenti a motivációs szintet, hatása alatt az egyén kevésbé hajlik a szexuális együttlétre, a táplálkozásra, illetve az agresszióra.

·         Metadon

A heroinfüggő személyek kezeléséhez használatos szintetikus kábítószer-készítmény.

·         Ketamin

Nehezen besorolható szer a ketamin-hidroklorid. Élettani hatása érzéstelenítés, nyugtatás, tehát a depresszánsok rokona, de pszichés hatásai szerint lehetne hallucinogén is. Az állatorvosok használják disszociatív érzéstelenítésre, biztonságos szer, mert kevésbé gátolja a légzést és a vérkeringést, mint más érzéstelenítő. Használata során magány érzése, látomások, a valóságból történő kiszakadás, halál közeli élmények jellemezhetik. Fizikai tünetei között jelen van a száj kiszáradása, légzési problémák, stressz érzete és a felgyorsult szívverés. Gyakori a hányás is, ezért jó, ha társaság van a fogyasztó körül, nehogy fulladás következzen be. Hosszú távon nemcsak pszichés, de fizikai függés is kialakulhat, ami megint a depresszánsokra jellemző.

·         GHB, GLB

A GHB-t gyakran szokták folyékony ecstasynak nevezni, szintetikus drog. Színtelen, szagtalan, íztelen, vagy kissé sós ízű folyadék, rendszerint kis üvegekben vagy kupakonként árulják. A GHB (gamma hidroxibutirát) fogyasztása szájon át történik, és hatásai a ketaminéhoz hasonlóak. Nagyon könnyen túladagolható, már 2,5-szeres dózisa halálhoz is vezethet.

Magyarországon tartalmazza a kábítószerjegyzék, de a GBL-t, mely gyakorlatilag a prekurzora, szabadon lehet vásárolni a neten, alufelni-tisztítóként, illetve vegyiparban, műanyagiparban, gyógyszeriparban használatos anyagként pár ezer forintért. A GBL (gamma-butiro-lakton) kb. 8-10 perc alatt alakul át a szervezetben GHB-vá, ezt követően fejti ki hatását.

Randi-drognak is tartják. A szer egyik hatása az emlékezetkiesés, illetve az akaratvesztés, italba keverve nem érezhető, így akik elfogyasztják, nem emlékeznek, mi történt velük. Ezt az állapotot használhatják ki nemi erőszak vagy kifosztás céljából. Meg kell azonban említeni, hogy az alkohol túlzott fogyasztása is akaratképtelen, emlékezetkieséses állapothoz vezethet, mely valószínűleg sokkal gyakrabban vezet nem kívánt szexuális kapcsolathoz. A szer 12 óra alatt kb. teljesen kiürül a szervezetből, ezért gyakorlatilag kimutathatatlan ez idő után. (Emiatt nagyon nehéz a büntetőeljárást lefolytatni.)

Kis mennyiségben alkalmazva feloldja a belső gátlásokat, de esetlegesen fáradtságot is okozhat. Nagy mennyiségben teljes emlékezetkiesést, a koordinációs képesség elvesztését, émelygést, izomlázat, dührohamokat, a tájékozódó képesség elvesztését, ájulást, eszméletvesztést, szédülést, hányingert és hányást okozhat. Túladagolása akár kómához, görcsökhöz, fulladáshoz, légzési nehézséghez és halálhoz is vezethet. A GHB-t mint nemi vágyat serkentő drogot árulják. Rendszeres használata függőséget alakíthat ki, elvonási tüneteket okozva. Alkohollal együtt használva rendkívül veszélyes.

A hallucinogének

A pszichedelikus szerek elsődleges hatása a tudati működés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása. érzékcsalódás, rövid ideig tartó álomszerű állapot. Az agyban olyan élmény keletkezik, amit nem a külvilágból érkező valóságos ingerek váltanak ki, hanem az agykéreg izgalmi állapota. Olyan dolgokat él meg a fogyasztó, amelyek a valóságban nem léteznek, de ezekre a szervezete valóságos reakciókat ad. A hallucinogének lelki tünetei között a boldogság, a kedélyesség, a megnövekedett fogékonyság, a kommunikáció elmélyülése, egymás jobb megértése, szabad képzettársítások, szokatlan asszociációk, a képzelet játékai jelennek meg. Az érzékelésben különleges "mögöttes" valóság van, a külvilág olyan részleteinek észrevétele, amelyekre normális állapotban nem figyelnek.

Legális drogok

·         Koffein, teobromin, teofilin

Az alkaloidák (nevük szerint az alkáliákhoz hasonló tulajdonságú) lúgos kémhatású szénvegyületek, egyszerre lehetnek mérgek és gyógyszerek, alkalmazásukkal kapcsolatban a kulcsszó a mérték.

Nagy népszerűségnek örvend közülük a kinin és az idegrendszer "táplálékául" szolgáló három, a metilxantinok csoportjába tartozó alapvető vegyület: a koffein, a teobromin és a teofilin.

Mindhárom metilxantin alkaloida megtalálható az emberiség három legfontosabb drogjában, a kávéban, a teában és a kakaóban. Bár a három vegyület felépítése hasonló, biológiai hatásuk és adagolásuk igen eltérő. A teobromin például, ami a kakaó közönséges alkaloidája (teobroma görögül az istenek eledele) a koffein stimuláló hatásának alig tizedét mutatja, ezzel szemben a teofilin  jóval erősebb. A három vegyület hatása nem növekszik lineárisan az adagolással, mert egymás között is reagálnak, és sok függ az élelmiszer egyéb összetevőitől is.

A teakedvelők körében a jól értesültek tudni vélik, hogy a tea által tárolt és szállított koffeinvegyület eltérő az "igazi" koffeintől és eufemisztikusan tein névvel jelölik. A fantom tein nem létező vegyület. A tea koffeinje a koffein-koffein. A koffeinen kívül azonban jelen van a teában és a kakaóban a teofilin, ami hiányzik a kávéból, viszont a koncentrációja sokkal kisebb.

Idegrendszerre ható alkaloidák a teában, kávéban és kakaóban a szárazanyag-tartalomhoz mérten %-ban:

Élelmiszer	Koffein (%)	Teofilin (%)	Teobromin (%)
Kávé	1-2	-	-
Tea	0,2-5	0,5	0,2
Kakaó	0,01-0,1	1-2	2-4

A fenti értékek azt jelentik, hogy a kereskedelemben kapható teák kb. 3-3,5 % koffeint tartalmaznak, vagyis 2 gramm teát számolva egy csésze teába nagyjából 70 mg koffein jut.

Bizonyos élelmiszerek koffeintartalma

Étel, ital	mg/100ml	Étel, ital	mg/100ml
Mountain Dew	18,5	tea	15-20
Coca-Cola, Coca-Cola light	13,5	instant tea	20
Pepsi Cola	11	Ice tea	2-3
Pepsi light	10,5	csokoládé (főző, ét)	70-80
egyéb szénsavas üdítőitalok	0	csokoládé (édes, ét)	62-65
kávé (amerikai, hosszú)	40-80	csokoládé (tej)	20-30
presszókávé	50-175	csokoládészirup	14
instant kávé (elkészítve)	30-50	kakaóital (elkészítve)	2,5
koffeinmentes kávé	1,5-2	kakaópor (holland)	78
Red Bull	32	energiaitalok	12-80

A koffein  a központi idegrendszerre, a légzőszervekre és a szívre hat, késlelteti a fáradtságérzetet. A teofilin a szívre hat, lazítja a simaizmokat, értágító és vízhajtó, a teobromin pedig szintén vízhajtó, értágító, lazító. A koffein különösen a központi idegrendszerre hat, míg a teofilin arányosan  a keringési rendszer és a lélegzés ellenőre. Asztma kezelésére használt gyógyszerek ezért tartalmaznak gyakran teofilint. A koffein több szinten hat a központi idegrendszerre. Közvetlenül hat az agykéregre, és javítja a pszichomotorikus képességet, csökkenti az álmosságot és a fáradtságérzetet. A gerincvelőben található, a lélegzésért felelős idegközpontokra hatva növeli a belélegzett levegő térfogatát. A keringési rendszerre hatva növeli a szinuszos szívritmust, kitágítja a szívkoszorúeret, szűkíti a periférikus és az agyi ereket. A teofilin és a teobromin  lazítólag, nyugtatólag hat az izmokra, de közvetlenül hat a légző-hólyagocskákra, a vesére és húgyutakra, az emésztőszervekre, ezért szeretjük a kávét és a teát étkezések után fogyasztani.

·         Nikotin

Legtöbben tinédzserkorukban vesznek először cigarettát a kezükbe. Általában a fiataloknál a dohányzás egyfajta lázadás, vagy annak módja, hogy bekerüljenek egyes bandákba. Egyesek azért cigiznek, hogy ezzel kifejezzék a függetlenségüket, és megmutassák, milyen „vagányak”.

A dohányzástól állandóan büdös lesz a leheleted, büdösek lesznek a ruháid és a hajad, és sárgák lesznek a fogaid. Ha cigizel, kevesebb energiád lesz a sportokhoz, és hamarabb kifáradsz. A fiatalok nagy része azt gondolja, hogy akkor teszi le a cigarettát, amikor akarja, viszont a tinik is pont úgy függővé tudnak válni, mint a felnőttek. És ne feledd! Ha egyszer rászoksz, nagyon nehéz lesz leszokni. A dohányosok 80 százaléka még 18 éves kora előtt szokott rá a cigizésre. A dohányosok közel 70%-a pedig azt kívánja, bárcsak le tudna szokni a cigiről.

A cigi – a mindenki által ismert nikotinon kívül – még 4000 különböző anyagot tartalmaz, melyek többségükben szintén károsak az emberi szervezetre. Szinte hihetetlen, hogy ezek mind egy cigarettában találhatóak. És ezek jelentős része ártalmas vagy még ezen felül rákkeltő hatású is. Ilyen például a benzol, az ammónia, az aceton és a bután is. A cigaretta rengeteg káros vegyi anyagot tartalmaz, például a WC-tisztítókban is használatos ammóniát, a kipufogógázban lévő szénmonoxidot és a patkányirtásra használt arzént. Ezek lerakódnak a tüdőben, így folyamatosan csökkentve annak légzőfelületét, a lerakódott kátránytól a tüdő szürkésfekete színű lesz. Ezért is van, hogy például a dohányosok általában nem valami jó futók, és a lépcsőmászást is maratonként élik meg. A dohányfüst jelentős mennyiségben tartalmaz szén-monoxidot is, ami a tökéletlen égés terméke és szintén káros az egészségre.

Minden dohánytermék: a cigaretta, a szivar és a rágható dohány is tartalmaz nikotint. A nikotin pedig MÉREG, és egyértelműen felelős az igen erős függőség kialakulásáért. A nikotin erős drog, melyből 20-60 mg már halálos. Nikotinmérgezés során szédülést, fejfájást, hányingert, izzadást okoz. Ezt az első alkalommal is tapasztalhatják azok, akik kipróbálják. A tartós nikotinbevitel érszűkületet, gyomorfekélyt, légúti betegségeket okozhat, és általában okoz is. A nikotinfüggőség a dopamin nevű hormon „felszabadulásával” jár. Ettől lesznek a cigizők jobb kedvűek, koncentráló képességük nő, csökkenti a szorongást, emeli a pulzusszámot, vérnyomást, cukor- és májanyagcserét, gyomorsavtermelést. A cigivel juttatható a leggyorsabban és leghatékonyabban a nikotin az agyba, röpke 7 másodperc alatt!

A cigarettázás csökkenti a kifinomult ízlelést, szaglást, így sokkal kevésbé érzed majd a virágok illatát vagy a fagyi ízét. Ha ifjú éveidben nem állsz be a dohányosok sorába, kisebb eséllyel leszel valaha is cigarettafüggő. A saját életeddel kapcsolatos döntés a Te kezedben van!

Napi egy doboz cigi elszívása évente kb. 200 ezer forintot emészt fel, ha 500 forintos cigaretta/doboz árral számolunk. Ennyi pénzből már luxusnyaralásra lehet befizetni, vagy vehetünk vadiúj számítógépet, öltözködhetünk szépen stb. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a naponta 3 vagy akár kevesebb szálat szívók 43%-a is a nikotin rabjává válik.

·         Alkohol

Az alkoholfogyasztás gyökerei igen messzire nyúlnak vissza. A mértékletes fogyasztással nincs gond, azonban az alkohol képes függőséget kiváltani. Az alkoholizmus kialakulása már nem játék.

Az alkoholban etil-alkohol található. Ez jelentősen lassítja az anyagcsere-folyamatokat. Hosszú távon potenciális sejtméregnek tekinthető. A szívizmot külön károsítja, szívritmuszavar, szívinfarktus és magas vérnyomás is kísérheti. De nemcsak a szívet károsítja, hanem az alkoholfüggők vérszegénnyé válnak, megnő az elhízás, a cukorbetegség és a csontritkulás valószínűsége is.

De a szervezet emésztőrendszerét is elég komolyan roncsolja. A nyelőcső-, gyomor-, májrákok kialakulásának az esélyét az alkohol csak fokozza, sőt a legtöbb ilyen eset a túlzott alkoholfogyasztástól alakul ki. Komolyabb esetben már az idegrendszert is károsítja, itt kezek, lábak zsibbadása, járásprobléma léphet fel, a szemek egy részének kétoldali bénulását okozhatja.

Az alkohol hatására a szexuális teljesítmény is jelentősen romlik, fiúknál, férfiaknál impotencia, heresorvadás alakulhat ki. Nőknél, lányoknál koraszülést, magzatkárosodást okozhat, amely hatással lesz a születendő gyermek életére is. A gyermeknél legtöbbször testi rendellenességek, illetve pszichés vagy magatartásbeli zavarok léphetnek fel.

Nem csak biológiailag károsítja a szervezetet a nagymértékű ivászat. Szenvedélybetegség alakulhat ki, ezáltal központi szerepbe kerül az alkohol felkutatása, és a végén már az érzelmi élet is teljesen elhalványodik. Járhat paranoid jelenségekkel, agresszióval, hallucinációval is. Gyakori a depresszió – mint kiváltó ok, vagy mint következmény – kialakulása, és az öngyilkosság fontolgatása. Az alkoholfüggő fokozatosan lecsúszik a társadalom ranglétráján. Megromlanak családi kapcsolatai, barátait elveszíti – ezek által még többet iszik –, munkahelyéről súlyosabb esetben kirúgják.

Az alkohol és energiaital keveréke magas bódultsági szintet idéz elő, és növeli a vezetés veszélyeinek kockázatát. Az energiaital – ami fiatalok által igen közkedvelt – koffeinlöketet ad, ugyanakkor jól ismert italokban is fellelhető, mint például a Red Bull-vodkában. Az alkohol és az energiaital keveréke veszélyes lehet. Hogyha egy szeszes italt koffein tartalmú itallal keversz, nem az alkoholtól megszokott nyugodtság-érzetet keltő hatás lesz jellemző, hanem azt fogod érezni, mintha kevésbé lennél olyan részeg, mint amilyen igazából vagy. Ez pedig arra serkenthet, hogy még többet igyál. Az alkoholt energiaitallal keverők általában többet isznak, és félreítélik képességeiket, mert a koffein által kevésbé érzik azt a fáradtságot, amit általában a részegség okoz.

Nem az a cél, hogy soha többé ne igyál egy cseppnyi alkoholt se, nem kell felhagyni a bulikkal, és lemondani egy üveg sörről. A lényeg az, hogy tudj megálljt parancsolni magadnak a megfelelő időben.

·         Szerves oldószerek

A szerves oldószerek között találunk számos háztartási vagy vegyi boltban kapható szert, így többek között csavarlazítót, jégoldót, festékhígítókat, lakkokat, zománcfestéket, ragasztót, öngyújtógázt, körömlakkot, körömlakklemosót stb. Ezek a szerek tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek az agyba kerülve kábító vagy enyhén hallucinogén hatást váltanak ki. A leggyakoribb fogyasztási mód a zacskóból történő "szipuzás".

Testi hatásaként melegségérzést, a közérzet megváltozását írhatjuk le. Tipikusnak mondható a lebegés érzete, komoly szervi elváltozásokat, károsodásokat okozhat. A méregtelenítésért felelős létfontosságú szervek (máj, vese, lép) erőteljes roncsolódása következhet be, de a tüdőre és az agyra gyakorolt hatása is erős. A fogyasztás kísérőjelenségei: izomgyengeség, közömbösség, kimerültség, rossz közérzet, hányinger, alhasi fájdalmak, zavarodottság, remegés, reszketés, viszketegség, ideggyulladás és idegbénulás.

A "szipuzás" talán legnagyobb veszélye, hogy a szervezetbe kerülő anyag halálos kimenetelű szívritmuszavarokat, esetleg légzésbénulást okozhat. Viszonylag gyakori a fulladásos halál: a "szipus" a fejére húzza a zacskót, és minthogy a belélegzett szerves oldószer bénítja a légzőközpontot, belehal az oxigénhiányba.

A „kéjgáz”-ként ismert dinitrogénoxid belélegzése izgatott állapotot és hangos nevetést eredményez, ezért nevezik "nevetőgáznak" is. A habpatronban mindenki számára elérhető ez a hatóanyag.

Gyakoriak az erotikus hallucinációk. De érzéstelenítésre a gyógyszerészetben is használják. Azonnal és rövid ideig hat, mindössze néhány percig.

Fogyasztás során felgyorsul a légzés, az agyi vérellátás és a vérnyomás nő. Később akár órákig tartó rossz közérzet is kialakulhat. Semmiféle függőség nem alakul ki használata során.

Kábítószerek

·         Cannabisok (marihuána, hasis)

Tulajdonképpen akár külön csoportot képezhetnek a drogok között hatásaikat tekintve (több felosztás így is kezeli), ám érzékcsalódásokat okozhat, így ebben a fejezetben tárgyaljuk.

A cannabis-fogyasztás rövid távú testi tünetei: felgyorsult szívverés, a szem vékony vérereinek megdagadása (véreres szem). Gyakran előfordul a szemek és az orrlyukak enyhe szárazsága, a kezdeti fokozott nyálelválasztást követően a száj kiszáradása, a füst beszívása miatti torokirritáció és köhögés, továbbá gyakori vizelési inger. Ritkábban előfordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy székrekedés is. A THC csökkenti a nemi hormonok szintjét, menstruációs zavart okozhat. Csökkenti a tesztoszteron-szintet is. A cannabis rendszerint növeli az étvágyat, különösen az édes ízvilág iránt érez a fogyasztó kedvet. Érzékcsalódásokat is okoz, melyeknél a látás, az ízlelés és a hallás a legerőteljesebb. A diszkóbalesetek kialakulásában nagy szerepet játszik a marihuána hatása. Magas hőmérsékleten ég, általában szívják (marihuánát cigarettaként, a hasist pipában), ezért a légzőszerveket, légutakat nagyban károsítja.

A cannabis pszichés hatásai szintén a drogot használó személy lelkiállapotától függnek. A fogyasztó lelki állapota és külső környezete nagyban befolyásolják a drog hatását. Emiatt a drog zilált lelkiállapotú egyénekben, illetve nem megfelelő környezetben negatív élményeket is kiválthat. Előfordulhat félelem és szorongás, depresszió, ingerültség, rosszullét, fej- vagy hátfájás, szédülés, a figyelem tompulása, zavartság, letargia, illetve egyfajta nehézség-, gyengeség- vagy fáradtságérzet. Súlyosabb esetben felléphetnek tájékozódási zavarok, érzékcsalódások, paranoid téveszmék, sőt egyes esetekben pánik, az önkontroll elvesztése.

Marihuána

Az indiai vadkender nőivarú egyedeinek virágzó ágvégei, illetve ezek környéke, vagy terméses részeinek őrölt formája (levelét és szárát is belekeverhetik, ezekben azonban sokkal alacsonyabb a hatóanyag-tartalom, a delta-9-tetrahidro-cannabinol). Általában zöldes színű apróra tört növényi részekként árulják. Jellemzően „joint”-ot szívnak a fogyasztók, vagyis cigarettapapírba sodort, jellegzetesen csavart végű cigarettát (füvet), de pipából, vízipipából is fogyaszthatják, ételbe is tehetik (marihuánás süti).

A marihuána-fogyasztás egyik mellékhatása a motiválatlan jókedv, nevetési kényszer. A fű tanulási készségre gyakorolt hatása miatt a szer hatása alatt állók nehezebben sajátítják el az új ismereteket, és a megtanult dolgokra később nehezebben emlékeznek vissza. Vérnyomáscsökkentő hatása is van, az arra érzékenyeknél, ha elhagyják, megemelkedik a vérnyomás. Elhagyásakor alvászavar, szorongás lép fel.

Hasis

A fent említett növény virágzatából nyert gyanta, mely sárgás, barnás, zöldes vagy fekete lehet. Viszonylag kemény, fogyasztásakor felaprítják és a darabokat hasispipával szívják, vagy cigarettába sodorják. Ritkán szintén keverik ételekbe, édességekbe is. Egyesek dohánnyal keverik. Hatása jóval erősebb, mint a marihuánáé.

Hasisolaj: különféle sötét színű folyadék, a hasisból nyerik. Hatása jóval erősebb annál. Fogyasztása nem jellemző Magyarországon.

·         LSD

A legjellemzőbb a „bélyeg”-alak, mely kb. körömnyi nagyságú (jóval kisebb a postai bélyegnél), perforált szélű színes ábrákkal tarkított papírdarabka. A rávitt LSD a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel nyelv alá téve, vagy a szájpadláshoz nyomva. Előfordul még kb. 1,5 cm-es sötét színű korong formájában, de találtak már apró henger formájú „cukorkákat”, szív, csillag alakú apró tablettákat, kapszulákat. Felvihető kockacukorba, illetve előfordul folyadék formájában is.

A LSD a legjelentősebb képviselője ennek a csoportnak, és ez a hatásokban is megmutatkozik. A trip („utazás”) kb. egy órával a fogyasztás után jelentkezik, és eltarthat akár nyolc-tizenkét óráig is. Az utazás után azonban kell legalább egy nap, amíg a fogyasztó visszatér a mindennapok valóságába, reintegrálódik a napi feladataihoz

A drog legjelentősebb hatásait a központi idegrendszerben fejti ki. Hatása kapcsolatos az agy egyik neurotranszmitterével, a szerotoninnal. Az LSD-nek általános aktiváló hatása van: éberré tesz, megszünteti az alvásigényt, befolyásolhatja a légzést, illetve a mozgáskoordinációt.

Gyakran előfordul a pupillák kitágulása, gyors szívverés, magas vérnyomás, verejtékezés, emelkedett testhőmérséklet, remegés, magasabb vércukorszint, lúdbőrözés, pirulás, gyakori vizelési inger, fejfájás, ritkán rosszullét vagy hányás.

Az LSD hatását nagy mértékben befolyásolja az illető személyisége és környezete (ez rendszerint a többi drogra is igaz). A fogyasztónak megváltozhat a tér- és időérzékelése, az egyenes hullámos lehet, a mélység megnövekedhet, az általa látottak felnagyítódhatnak, megszépülhetnek, élményei intenzívebbekké válhatnak. A színek hallhatóvá válnak, érintés alapján látják a tárgyakat, személyeket. Lehetségessé válik gondolatokba belehelyezkedni, átélni, megélni valaki másként a történéseket. A szer hatása alatt akár természetfeletti képességeket is magukénak érezhetnek (repülés, autók megállítása, vízen járás stb.), ezáltal életveszélyes helyzetek is kialakulhatnak.

A hallucinációk, illúziók extrém élményekkel is "megajándékozhatják" fogyasztóikat.  Ezek az élmények iszonyatos félelemmel, rettegéssel járnak, a fogyasztó teljesen elveszítheti az önkontrollt. Gyakoriak a paranoid téveszmék, az üldöztetés érzése, a gyanakvás még olyanokkal szemben is, akiket az utazó egyébként barátaiként ismer. Komoly, félelmetes hallucinációk léphetnek fel, amelyek elől a használó általában menekülni akar, nem kizárt az öngyilkosság lehetősége sem. A gyakorlott LSD-használók tanácsolják kezdőknek, hogy az utazást ne egyedül, hanem tapasztalt személlyel együtt éljék meg, aki irányít.

Léteznek az ún. bad tripek, amikor a fogyasztó kapcsolatban marad a valósággal, kommunikál is környezetével, nem veszíti el önkontrollját, de a hatás alatt erős félelem lesz úrrá rajta. Kialakulása azért lehetséges, mert a fogyasztó feszült, fél a drog hatásától, illetve a drog bevételekor negatív élmények érik.

A felsorolt élmények feldolgozása, vagy éppen a feldolgozás képtelensége miatt károsan hatnak a központi idegrendszerre, ami elmebetegségekhez is elvezethet, a mélyben lappangó skizofrénia vagy súlyos személyiségzavar felszínre kerülhet. A "flash-back" hatás is jelentős, hiszen sokszor több hónapos szermentes élet után is bármikor bevillanhat egy-egy átélt élmény, mely fenntarthatja, állandósíthatja a rettegést, félelmet, ami ugyancsak mentális, rosszabb esetben agyi károsodásokhoz, elmélyülő betegségekhez vezethet.

·         Pszilocibin gombák

Varázsgombának is nevezik, világos méretű, kis termetű gombák, előfordulnak friss formában is, de többnyire szárítják.

·         PCP (phenciklidin-hidroklorid)

Ismert elnevezései között szerepel az angyalpor és a békepirula is, mely utal a hatására. Általában vízben, alkoholban vagy más italban feloldva fogyasztják. Eredetileg érzéstelenítés céljára fejlesztették ki, de káros mellékhatásai miatt nem alkalmazzák a gyógyászatban. Szintén nehéz az egyértelmű besorolása a kábítószerek hatásait illetően. Kiválthat stimuláns és hallucinációs hatásokat is, azonban mégis leginkább a pszichedelikumok közé sorolandó. Blokkolja az ingerek helyes feldolgozását, és az ember képtelenné válik gondolatai irányítására. Az elfojtott, fel nem dolgozott lelki problémák felszínre törnek. Másoknál eufórikus élményeket gerjeszt, de kábultságot is okozhat. Felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és a pulzusszám is. Erőteljes izzadás, a végtagok zsibbadása és koordinációs zavar szintén felléphet. A vérnyomás ingadozása szédülést eredményezhet, mely émelygéssel, görcsös vonaglásokkal kísért jelenségeket idézhet elő. Néha teljes mentális zavart okozhat, ami skizofréniához vezethet, de leírtak olyan eseteket is, amikor a fogyasztó kómába esett. Utóhatásai a szorongás, depresszió és flash-back-et is lehet feltételezni. Erős lelki függőséget okoz.

4.2.  A drogfogyasztás jelei

A kábítószer-fogyasztás jeleit a drogfogyasztót jól ismerő szülők, tanárok, barátok kétséget kizáróan felismerhetik, ha tudják, mire figyeljenek, tisztában vannak azzal, mit kell keresniük. A fogyasztó mind pszichésen, mind testileg megváltozik, s magatartásában is nyomon lehet követni a negatív folyamatokat. Ezen túl a hétköznapi ember számára használhatatlan vagy feleslegesnek tűnő tárgyak, eszközök bukkannak fel személyes holmijai között.

Pszichés tünetek

·         feldobottság, illúziók, hallucinációk,

·         idegesség, ingerlékenység, szorongás, depresszió, érdektelenség,

·         pesszimista hangulat, levertség, kedvetlenség,

·         ok nélküli örömkitörések, ok nélküli dühkitörések,

·         hiperérzékenység, tudatzavar,

·         figyelem és koncentrációs képesség zavara, feledékenység,

·         indokolatlan fáradtság, teljesítőképesség változásai,

·         alvászavarok, koordinációs képesség zavarai,

·         térbeli és időbeli tájékozódás zavara,

·         túl sok, gyakran logikátlan beszéd, ítélőképesség zavarai,

·         indokolatlan félelemérzés, pánikérzés.

Testi tünetek

·         beesett, szürkés arcszín, arcbőr elszíneződése,

·         mély szemgödör, véreres szemek,

·         szédülés, fejfájás,

·         ismeretlen eredetű tűszúrások, véraláfutások, sebek,

·         szűkebb vagy tágabb pupillák, mint általában,

·         szájszárazság, orrfolyás,

·         étvágytalanság, erős fogyás, gyomor- és bélműködési zavarok,

·         hirtelen megnő az édes íz fogyasztása iránti igény,

·         túlzott érzékenység külső ingerekre (fény, zaj, fájdalom stb.),

·         szokatlan izzadás, libabőr, remegés, bőrviszketés.

Magatartásbeli változások

·         kimaradozás, iskolakerülés, munkahelyi hiányzások,

·         a tanulmányi eredmény hirtelen romlása,

·         családon belüli kapcsolat megromlása, zárkózottság, új baráti kör, annak titkolása,

·         elmagányosodás, régi barátok kerülése, beilleszkedési zavarok,

·         kiégettség, ürességérzés,

·         túlzott költekezés, kölcsönkérés, pénz és egyéb értékek eltűnése a környezetben,

·         ismeretlen eredetű pénzösszegek megjelenése,

·         korábbi, megszokott életmód megváltoztatása, étkezési, alvási szokások megváltozása,

·         saját maga és ruházata, környezete elhanyagolása, ápolatlanság,

·         irracionális érvek egyes témák elterelése céljából, hazudozás, válaszok alóli kibúvás, logikátlan magyarázkodás, „kontrollálatlan szabadságra” törekvés

·         illatszerek mértéktelen használata (elnyomja a drogok illatát),

·         agresszív magatartás, eddigi érdeklődési kör, hobbi elhanyagolása, destruktivitás.

Gyanút keltő használati tárgyak

·         alufólia darabkák, levélmérleg, megégett kanál, öngyújtó, vatta, cigarettafilter,

·         színes tabletták, cukordarabkák, gyógyszeres dobozok, üvegcsék,

·         filmes dobozok, kindertojás-dobozkák, borítékszerűen hajtogatott pakettek,

·         körömnyi színes papírdarabkák, ismeretlen eredetű folyadékok,

·         zöldes színű, száraz növénydarabok, kézzel sodort cigaretták,

·         injekciós felszerelés,

·         kifacsart citromhéjak, citromleves flakonok, citrompótló, kockacukor,

·         üres vagy kitöltött orvosi vények (hamisítás)

·         napszemüveg használata (eltakarja a szűk vagy tág pupillát, fényérzékenységtől véd)

·         furcsa alakú pipák, szemcseppentő, vércseppes ingujjak, textíliák, papír zsebkendők,

·         nyáron, melegben is hosszú ujjú ruhák viselése.

A fenti jelek közül természetesen nem lehet kiragadni egyet-egyet, hiszen például a kamaszkor is rejt magában ingerlékenységet, ok nélküli öröm- vagy dühkitöréseket, viszont biztosan nem párosulna a fiatal önmaga irányában történő elhanyagolásával, mivel a korosztály számára már nagyon fontos a jó kinézet és az ápoltság. Előfordulhat egy-egy nagy lelki trauma után is levertség, zárkózottság, de az illető biztosan nem fog magánál tartani alufólia darabkákat, megégett kanalakat, poros zacskókat.

Fontos tehát, hogy a drogfogyasztó életének körülményeit, előzményét jól ismerő személyt is beavassunk, ha gyanúnk van arra, hogy az illető kábítószert fogyaszt, hacsak nem egyértelműen épp droghatás alatt áll a fiatal és a jelek eltéveszthetetlenek.

4.3.  A drogfogyasztás veszélyei

A drogok fogyasztása túl az előbb megismert hatásokon különböző módon jelenthet veszélyt az egyénre. Ezek a veszélyforrások minden kábítószernél jelentkeznek, de vannak az egyes kábítószer-fajtákra jellemző kockázatok is. A drogok a központi idegrendszerre és a létfontosságú, általában a méreganyagok ürítéséért felelős szervekre (máj, lép, vese) gyakorolnak roncsoló hatást. Az inhalálás a tüdőt, a légzőszerveket veszélyezteti. Az orron keresztül történő felszippantás az orrsövényt sorvasztja el, a hallucinogének az agyat, a memóriaközpontot bénítják, és az egyén mentális állapotát is károsan befolyásolják. A stimulánsok túl a fenti felsoroláson a szervezet működésének felgyorsításával a szívre jelentenek valós veszélyhelyzetet.

Általában elmondhatjuk, hogy ezeket a szereket nem steril és ellenőrzött körülmények között állítják elő, tehát nem tiszta hatóanyaggal állunk szemben. Nem ismertek a hatóanyagtartalmak sem, melyek a különféle előállítási eljárások sajátosságaiból (műszerezetlenségek), illetve a hígítási arányok figyelmen kívül hagyásából eredhetnek.

A gyártás során keletkezett mellékanyagok, vagy a később a "felütéssel", hígítással a szerbe került adalékanyagok jelenthetnek közvetlen hatást a fogyasztó egészségére. A kábítószereket hígítják, "felütik", hiszen rendszerint nagy tisztaságban állítják elő. A hígítás során azonban olyan anyagok kerülhetnek bele, amelyek néha nagyobb veszélyt rejtenek a fogyasztóra, mint maga a szer.

Közvetlenül kerülhetnek szennyezőanyagok a véráramba az intravénás használatkor. Ennek a módszernek további veszélyei – ha sterilizálás nélkül többen is használják a tűt – a fertőzések. Az AIDS és a Hepatits C gyógyíthatatlan betegség. Ezen a módon terjedhetnek még különféle bakteriális, illetve vírusos betegségek, illetve szövődményként létfontosságú szervek gyulladása alakulhat ki, létrejöhet vérrögképződés is.

Köztudott, hogy nem egyformán gyakorol hatást a kábítószer a fogyasztóira. Ennek oka lehet fizikai állapot, genetikai tényezők, mentális problémák. Egyes anyagok hatásának függvénye a fogyasztó lelkiállapota is. A tabletták felszívódási ideje átlagban kb. fél óra. Egyes anyagoknál azonban ez az idő kitolódhat, és a fogyasztó türelmetlenné válhat, és újabb dózist vesz be, mely sokszor túladagoláshoz vezethet.

A kábítószer megszerzésére a szerfogyasztó egyre több időt fordít, bizonyos szereknél olyan erős fizikai függés lép fel, hogy az anyag megszerzése már-már létkérdés. Ilyenkor a szerfogyasztó belesodródhat különféle bűncselekmények elkövetésébe (lopás, gépkocsifeltörés, rablás stb.), illetve prostitúció alanya lesz, vagy ő maga is kábítószer-terjesztővé válik.

 

 

4.4.  Elkövetői magatartások

A kábítószerekkel megvalósítható elkövetési magatartások között mindenképpen különbséget kell tenni. Nem mindegy ugyanis, hogy valaki pusztán csak saját maga számára szerez meg, esetleg termeszt kábítószert, vagy anyagi haszonszerzési céllal másoknak ilyen anyagokat árul. A magyar szabályozás Európában a legszigorúbb, rendkívül súlyos büntetéssel – jelentős mennyiségű kábítószer átadása esetén akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel, azaz a legsúlyosabb büntetéssel – fenyegeti a terjesztőket.

Ha valaki kábítószert fogyaszt, például kíváncsiságból egyetlen alkalommal elszív egy szál marihuánás cigarettát, és e tevékenysége közben tetten érik, nem ugyanazt a büntetést érdemli, mint egy terjesztő. Erre a magyar büntetőjogi szabályozás is figyelemmel van. Az ilyen esetekre teremti meg a lehetőséget a jog az elterelés (büntetés helyett gyógyítás, megelőző vagy felvilágosító kezelés) alkalmazhatóságával, és ténylegesen igazságosabb, ha a bíró helyett inkább orvos vagy pszichiáter foglalkozik a kábítószer-fogyasztóval, és büntetés helyett olyan foglalkozásokon/gyógykezelésen vesz részt, amely segítségére lehet abban, hogy többet ne nyúljon tiltott szerhez.

4.4.1.     A közös fogyasztás

A kábítószer-élvező személyek egy gyakori fogyasztási szokásának tekinthető, amikor egy kisebb társaság valahol összegyűlik, alkalmanként egy-egy tag, általában mindig másik személy szerzi meg a kábítószert, majd közösen egymásnak „láncszerűen” átadva fogyasztják el, például szívják el a marihuánás cigarettát. Ebben az esetben az úgynevezett közös fogyasztás problémája jelenik meg. Ilyenkor arról kell döntést hozni, hogy annak a személynek, aki adott esetben megszerezte a kábítószert és elvitte a többiekhez, cselekménye lényegesen súlyosabban ítélendő-e meg, mint a többieké. Továbbá az a személy, aki a társától átveszi a már meggyújtott jointot, és miután szívott belőle, a következő társnak átadja azt, miért tartozik felelősséggel: a kábítószer megszerzéséért (fogyasztásért) vagy a lényegesen súlyosabb terjesztésért? Ennek pedig kihatása van az elterelés jogintézményének az alkalmazhatóságára is.

Az Alkotmánybíróság a 2004. december 13-án meghozott, 54/2004. (XII. 13.) AB határozata megsemmisítette a Btk. 283. § (1) bekezdésének b) pontját, amely szerint a fogyasztóhoz hasonlóan nem lett volna büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, aki csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint ez a fajta együttes elkövetési forma nem azonosítható a Büntető Törvénykönyvben meghatározott „társas elkövetési formákkal”, ezáltal bizonytalan tartalmú, ami a jogalkalmazás során zavarokat okozhat.

Az Alkotmánybíróság tehát anélkül, hogy egyértelműen állást foglalt volna, véleményt nyilvánított, aminek az eredménye az lett, hogy a jogalkalmazás területén szigorúbb nézetet vallók álláspontja dominál, pedig ezt a határozat nem mondta ki.

Az egyik mértékadó vélemény szerint ugyanis a kábítószert tartalmazó cigarettának több elkövető által történő közös elszívása, a cigaretta tulajdonosa részéről is, nem az átadás, hanem tartás fogalma alá esik, tehát ilyen esetben az elterelés jogintézményét alkalmazhatónak tartják.

Másik vélemény szerint a kábítószert beszerző személy – függetlenül attól, hogy gyanúsított társaival később együtt vagy külön-külön fogyasztják-e el a kábítószert – átadásért felel, hiszen átadás céljából szerzi meg a társainak a kábítószert, és az átadáshoz anyagi haszonszerzésnek nem kell feltétlenül társulnia. Ugyanakkor a kábítószer tulajdonosának többletmagatartását, és ezáltal társadalomra veszélyességét az is mutatja, hogy ő tart fenn kapcsolatot a dealerrel, nélküle a többiek nem jutnának kábítószerhez. Napjainkra az ellentétes jogalkalmazás olyan szintet ért el, hogy például egy adott megyei főügyészséghez tartozó helyi ügyészségek közül egyesek az ilyen esetet a tartás körébe sorolják, és alkalmazzák az elterelést, mások véleménye szerint a cselekmény átadásnak, azaz a Btk. 282/A. § (1) bekezdésébe ütköző visszaélés kábítószerrel bűncselekménynek minősül.

Az igazságosság követelménye szempontjából az elterelés alkalmazhatósága nem múlhat adott esetben a szerencsén, jobban mondva azon, hogy a kérdéses napon, amikor az adott 3-5 fős közösen fogyasztó társaság lebukik, éppen ki volt, aki megszerezte a marihuánát.

4.4.2.     A függőség kérdése

Kábítószerről egyrészt kriminalisztikai, másrészt pedig büntetőjogi értelemben beszélhetünk, ezek a fogalmak azonban csak részben fedik le egymást. Korábban a büntetőjogi fogalmat már érintettük.

Addiktológiai és pszichiátriai értelemben a pszichoaktív szerek csoportjába sorolhatóak mindazon anyagok, amelyek a szervezet, elsősorban a központi idegrendszer működését befolyásolják. A kellemes érzet ismételt átélése utáni vágyakozás a fogyasztó gondolatvilágát annyira képes megváltoztatni, hogy ennek eredményeként az élvezetkeltő anyag központi szerephez jut benne, azaz pszichikai függőség alakul ki. A pszichoaktív szerek egy kisebb részére az is jellemző, hogy a pszichikai függőség mellett fizikai függőség is kifejlődik: szer hiányában markáns elvonásitünetek (remegés, hidegrázás, hasmenés, fájdalomérzet) gyötrik a fogyasztót. A pszichoaktív szerek egyik nagy csoportját alkotják a jogilag kábítószernek minősülő anyagok (lásd korábban): ezeknél nem a hatásban van különbség, hanem abban, hogy bizonyos kivételektől eltekintve – pl. orvosi alkalmazás – a velük való foglalatosságokat a törvény tiltja.

A függőség alapvetően nem büntetőjogi, illetőleg kriminalisztikai probléma, azonban a hatályos jogi szabályozás miatt is foglalkozni kell vele. A függőséggel kapcsolatban azt mindenképpen érdemes tudni, hogy a kábítószer-fogyasztás következtében pszichikai függőség alakul ki, míg fizikai függőség kialakulhat. Ezzel összecseng az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele – a kábítószer-függőség véleményezéséről –, amely szintén megállapítja a függőség mindkét oldalát, és büntetőjogilag relevánsnak csak a kétfajta függőség együttes megjelenését tekinti.

A függőség megítélésének a kérdésében nem egységes az orvostudomány álláspontja. Egy-egy konkrét ügyben ugyanazon személy vonatkozásában gyakran egymással ellentétes vélemények látnak napvilágot. Másrészt, a kábítószer-függőség kialakulása büntetőjogi értelemben önhibának tekinthető (az orvosi álláspont szerint a fogyasztás önhiba, míg a függőség kialakulása betegség), ha valakiről a szakértő kimondja a függőséget, abban az esetben valamennyi cselekménye a lényegesen enyhébb megítélésű törvényi tényállás alapján minősülhet, függetlenül attól, hogy például sokszor úgy adott el kábítószert, hogy nem is állt annak hatása alatt.

A függőségnek tehát két formáját határolhatjuk el, az egyik az úgynevezett pszichikai függőség, a másik pedig a fizikai. Egyes kábítószerek képesek arra, hogy azonnal, az első kipróbálástól nagyon erős fizikai függőséget eredményezzenek, ilyen szer a heroin, de egyes embereknél ilyen lehet a nikotin is, mely cigaretta formájában bárhol kapható. A heroinnál kevésbé erős fizikai függőséget eredményez a kokainfogyasztás is. A többi gyakran használt kábítószer esetében a pszichikai függőség hosszabb-rövidebb fogyasztás eredményeképpen bizonyosan kialakul, míg fizikai függőséget az egyéntől függően bármely kábítószer tartós fogyasztása eredményezhet.

Kábítószer-fogyasztókkal folytatott személyes beszélgetések során sok marihuána-fogyasztótól – akik nem tartották magukat függőnek, azaz véleményük szerint bármikor abba tudták volna hagyni szenvedélyüket – hallható, hogy a kábítószer „rátelepedett” az életükre. Reggel, amikor felkeltek, már az járt a fejükben, hogy honnan szerezzenek füvet. A kábítószer megszerzése és elfogyasztása lett az életük legfőbb mozgatója.

A kábítószerek felismerésével kapcsolatban lényeges, hogy ezek a szerek jellegzetes, mással össze nem téveszthető szagot árasztanak. A leggyakrabban használt kábítószer, a marihuána, egyrészt rendkívül intenzív szagú, másrészt igen allergén hatású. Ha valakinek a ruházatán furcsa kellemetlen, de annál intenzívebb szagot érzünk, érdemes arra gondolni, hogy legalább is olyan társaságban járt, ahol marihuánás cigarettát (jointot) szívtak el. A cannabis növény az indiai kendernek nevezett vadkenderfajta, melynek pollenje ugyanolyan allergiás reakciókat eredményez, mint az egyéb kenderfajták. Ebből következik, hogy ha a ruházatnak szokatlan szaga allergiás reakciót is kivált, szinte bizonyos, hogy viselője marihuánával érintkezett. Azonban ez sem azt jelenti, hogy a ruházat viselője (például: fiatalkorú gyermek) kábítószert fogyasztott, pusztán azt, hogy a társaságában vagy a környezetében voltak olyanok, akik ezt tették.

A függőségek jellegzetességei

·         rombolják a személyes kapcsolatokat,

·         megnehezítik vagy megakadályozzák az egyén képességét a lelki békére,

·         a szenvedélybetegek nem, vagy csak nagyon hiányosan képesek kifejezni érzéseiket,

·         romló tendenciájú, krónikus betegségnek számítanak.

A kémiai szerek esetében a hozzászokás idejével egyenesen arányosan nő a szervezet toleranciája, vagyis ugyanahhoz a hatáshoz egyre több drogot kell bevinni a szervezetbe. A tolerancia egy ponton megáll, nem nő tovább, majd csökkenni kezd, végül pedig ismét kicsi lesz: végstádiumú alkoholisták már egyetlen pohár bortól berúgnak.

Egy függő, ha már túllépett egy bizonyos ponton, soha többé nem lesz képes visszafogni magát. Tehát az alkoholistából nem lesz szociális ivó, a nikotinfüggő nem lesz kocadohányos, és a drogfüggő sem lesz alkalmi használó. Ez többé-kevésbé igaz a viselkedéses függőségre is. A szerencsejáték-függők nem fognak „szórakozásból, kicsiben” játszani.

Egy szenvedélybeteg sorsa, felépülése általában nem csupán az akaraterején múlik, hanem azon is, hogy van-e betegségbelátása. Akinek nincs betegségbelátása, kevés az esélye a felépülésre.

4.4.3.     A rászoktatás

Az egyes kábítószerek fogyasztása a szórakozáshoz, illetve a szórakozóhelyekhez kötődik. A szórakozóhelyek fokozott veszélyt jelenthetnek a fiatalok számára. A legnagyobb veszélynek a lányok vannak kitéve. A GHB nevű anyag színtelen, szagtalan és íztelen. Ennek az anyagnak az úgynevezett biológiai prekurzora a GBL, mely ez emberi szervezetben alakul GHB-vá. Élettani hatásukat tekintve ezek az anyagok már igen kis mennyiségben is a fogyasztónál akaratnyilvánításra, illetve védekezésre képtelen állapotot eredményeznek. Az ilyen anyagot fogyasztó lányok gyakran lesznek szexuális bűncselekmények áldozatai. Ezen anyagok rendkívül veszélyesek az életre, mivel túladagolás esetén, ami már kis mennyiség elfogyasztásakor is jelentkezhet, spontán légzésbénulást eredményeznek. Ilyenkor a halál pár perc alatt beáll, hacsak szakszerű elsősegélyben (mesterséges lélegeztetés és keringésfenntartás) nem részesül az áldozat. Szórakozóhelyen soha ne fogadj el senkitől italt, csak olyan italt fogyassz el, amit ott és akkor előtted bontottak fel. Ha táncolni voltál, vagy ha csak néhány pillanatra is valamilyen okból ott hagytad a kibontott italodat, utána abból már ne igyál.

Sajnos nem akadályozható meg, hogyha valaki kábítószerhez szeretne jutni, akkor ezt megtegye. A szórakozóhelyek jellemző kábítószere az ecstasy tabletta. Ennek köszönhetően az oda látogató fiatal a jó hecc, a társaság kedvéért könnyen kipróbálhatja, és válhat kezdetben alkalmi, később rendszeres fogyasztóvá. Figyeljünk föl az olyan jelekre, hogy a mellékhelyiségekben a vízcsapokból csak langyos, illetve meleg víz folyik, és a szokásos árnál csak nagyságrendekkel többért lehet hideg ásványvízhez jutni. Ennek oka, hogy az ecstasy fogyasztása fokozott szomjúságot eredményez, és a fogyasztó mindent magad azért, hogy vízhez jusson. A nyomozó hatóságok derítettek már fel hazánkban több olyan drogdiszkót (például Békéscsabán), melyekben az ecstasy tablettát ingyen adták a fogyasztóknak.

Az ecstasy-fogyasztás különösen veszélyes és halált okozhat, ha a test nem kap megfelelő mennyiségű folyadékot. Sok fiatal halt már meg így.

A lányok esetén további veszélyt jelent az, hogy egy idősebb, menő pasi kezd el udvarolni nekik, akibe hamar szerelmesek lesznek. A férfi fokozatosan magához édesgeti a lányt, aki egy idő után bármire hajlandó a szerelméért. Kezdetben ezeknek a lányoknak ingyen adják a kábítószert, amíg a függőség ki nem alakul náluk. Miután ezt elérték, pénzt kérnek a napi adagért. A függők nagyon könnyen befolyásolhatóak, illetve bármit megtesznek a kábítószer megszerzése érdekében. Az előbb ismertetett módszer nem véletlenül a prostituáltakat futtató, emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek kedvelt módszere. A függővé vált, fizetésképtelen lányokat ugyanis arra kényszerítik, hogy dolgozzanak meg a napi adagjukért. Napjainkban csak Hollandiában a prostituáltak 30-40%-a magyar állampolgár. A magyar prostituáltak e mellett egész Európában megtalálhatóak. Jó részük pedig a kábítószerek fogyasztása miatt került a bűnözők hálójába.

4.4.4.     Csomag szállítása

Egyes kábítószer-terjesztéssel foglalkozó bűnszervezetek módszere, hogy a nyaralás, munkavállalás vagy tanulás céljából külföldön tartózkodó személyek társaságát keresik, és velük baráti kapcsolat kialakítására törekszenek. Hazautazás vagy hazalátogatás alkalmával egy kisebb csomag kézbesítésére kérik meg a gyanútlan személyt. Aztán a határon a csomag ellenőrzésekor derül ki, hogy abban kábítószer van. Gyakori az is, hogy a bűnszervezet ezeket a gyanútlan futárokat feljelenti az általuk rizikósnak ítélt határállomásokon. Ennek pedig az a célja, hogy a határon az ellenőrzés kapacitásait lekössék, és a lényegesen nagyobb szállítmányt eközben gond nélkül átjuttassák. Soha senkitől ne vegyünk át csomagot, bőröndöt, táskát úgy, hogy nem néztük meg, mi van benne. Lehetőleg ne vállaljunk el csomagkézbesítést. Vannak országok, ahol akár életfogytiglani büntetést is lehet kapni kábítószerfutárként. Kár kockáztatni, nem éri meg.

Lássuk, mely országokból érkezik hazánkba kábítószer, illetve hol válhatunk akár tudtunkon kívül könnyelműen is drogfutárokká.

Az amfetamin származékokat, illetőleg a marihuánát a kábítószer-terjesztő bűnözői csoportok elsősorban külföldről hozzák be, leginkább Hollandiából, azonban egyre jelentősebb a hazai termesztés illetve előállítás is. A kokain Dél-Amerikából közvetlenül repülőúton, vagy Nyugat-Európa, elsősorban is Hollandia vagy manapság már inkább Spanyolország közbeiktatásával közúton érkezik hazánkba. A kokain alapjául szolgáló kokacserje eddig csak Dél-Amerikában termett, ott is három ország a legjelentősebb előállító (Kolumbia, Bolívia és Peru). A legújabb adatok alapján európai bűnszervezetek folyamatosan kísérleteznek azzal, hogy a dél-amerikai éghajlathoz leginkább hasonló adottságú közép-afrikai országokban meghonosítsák a kokacserjét. Ha ez sikerrel jár, lényegesen közelebbről és lényegesen nagyobb mennyiségben, tehát sokkal olcsóbban tudnák a kábítószert Európába szállítani.

Az elmúlt évek bűnügyi tapasztalatai szerint elsősorban a hazánkon áthúzódó ún. balkán útvonalhoz kötődő heroincsempészés és az ehhez kapcsolódó belföldi terjesztés mutatja a klasszikus szervezett bűnözés jegyeit. A bűnügyi területen tevékenykedő, meghatározó szerepet betöltő elkövetői kör – elsősorban török és koszovói albán – etnikai, családi és vérségi alapon szerveződik. Tevékenységüket hosszú évek alatt kialakult és rögzült munkamegosztás, konspiráció jellemzi, ebben rejlik erejük. Hozzájuk kapcsolódnak a balkán útvonalon elhelyezkedő országok állampolgáraiból kikerülő segítő, támogató, depóztató, szállító, az elkövetés logisztikai feltételeit biztosító személyek.

A balkáni úton hazánkba, illetve rajtunk keresztül Nyugat-Európába áramló heroint Afganisztánban állítják elő. Sajnálatos, de az afgán gazdaságnak a legfontosabb (a szűk elit számára rendkívül jövedelmező) exportcikke a heroin. A lakosság igen széles rétegét látja el munkával, és európai mércével mérve nyomorúságos megélhetéssel ez az iparág. Az Afganisztánban uralkodó állapotokat ismerve nemigen lehet abban reménykedni, hogy az ottani áldatlan állapotok akár csak középtávon megoldódnának, és ezáltal a balkáni utat fenntartó csempészeknek új beszerzési forrást kellene keresniük.

A marihuána termesztése hazánkban is folyik, de ma még a behozatal a jelentősebb. Ez a kábítószer is főleg Hollandiából érkezik, azonban tekintettel arra, hogy az Európába áramló marihuána jó részét Afrikában (a legjobb minőségűt Madagaszkár szigetén) termesztik, tengeri úton Egyiptomból, Marokkóból és Algériából is érkezik hazánkba.

Ezek közül az országok közül a dél-amerikai és afrikai országokban nagyon szigorú az ítélkezési gyakorlat, és európai ember számára elviselhetetlen büntetés-végrehajtási viszonyok uralkodnak.

 

5.       Büntetések

5.1.  Elterelés

Az elterelés jogintézménye a Btk. 283. §-ban megfogalmazottak szerint speciális büntethetőséget megszüntető ok, amit szokás „büntetés helyett terápiának” vagy kvázi-kötelező kezelésnek is nevezni.

A büntetőeljárásról szóló törvény 2006. július 1-jén hatályba lépett módosítása következtében a büntetőeljárás nyomozási szakaszában is lehetővé vált a nyomozás felfüggesztése azzal a bűnelkövetővel szemben, akinek cselekménye vagy személye a Btk. 283. §-ában írt feltételeknek megfelel, és önként már alávetette magát a szükséges – egészségi állapotának megfelelő – 6 hónapos kezelésnek.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján azzal a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt elkövető személlyel szemben van mód a nyomozás felfüggesztésére, majd a hat hónapos egészségügyi ellátás vagy szolgáltatás befejezését követően az eljárás megszüntetésére, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki a jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, és végezetül azzal a kábítószerfüggő személlyel, aki az előbbi bűncselekménnyel összefüggésben kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő más bűncselekményt követ el.

Tekintettel arra, hogy sok fiatalt érinthet az elterelés jogintézménye, ezért szükséges ismerni az ezzel kapcsolatos főbb rendelkezéseket.

A nyomozás felfüggesztésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a gyanúsított az ellátás, illetőleg szolgáltatás megkezdését az egészségügyi szolgáltató által kiállított dokumentum benyújtásával a nyomozó szerv előtt hitelt érdemlően igazolta, és a benyújtott igazolás hitelessége megállapítást nyert. A felfüggesztés időtartama legalább hat hónap.

Ez az igazolás közokiratnak minősül. Ha a közokirat hitelességét illetően kétség merül fel, a nyomozó kötelessége azt ellenőrizni. Ha a közokirat hamisnak vagy hamisítottnak bizonyul, nyomozást rendelnek el közokirat-hamisítás bűntett megalapozott gyanúja miatt. Nem érdemes tehát az igazolást meghamisítani, vagy ilyen igazolást házilag készíteni az eltereltnek, mert sokkal nagyobb bajba kerül, büntetőjogi felelősségét immár nem csak visszaélés kábítószerrel vétség miatt, de közokirat-hamisítás bűntett elkövetése miatt is meg fogják állapítani.

Az elterelés mint speciális büntethetőséget megszüntető ok alkalmazásának nem feltétele, hogy a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás úgymond elérje a célját, illetőleg eredményes legyen, tehát a terhelt leszokjon a kábítószer-élvezetről, vagy megszabaduljon a függőségtől. A feltétel mindössze az, hogy vállalja a kezelésen vagy egészségügyi szolgáltatáson való részvételt, ennek megkezdését okirattal igazolja, hat hónapon keresztül folyamatosan vesse annak alá magát, majd annak a befejezéséről szóló igazolást a nyomozó hatóságnak vagy az ügyésznek átadja.

Ha a terhelt a felfüggesztés időtartama alatt a hat hónapos egészségügyi kezelésnek, illetőleg szolgáltatásnak alávetette magát, és az ennek az elvégzéséről szóló igazolást bemutatta, a nyomozást vele szemben az ügyésznek kell megszüntetni.

Nem érdemes tehát eljátszani a büntetlenség lehetőségét azzal, hogy az elterelt nem jelenik meg a megadott időben és helyen, illetve nem tartja be az addiktológus vagy pszichiáter tanácsait, utasításait.

A visszaélés kábítószerrel bűncselekmény minősítésével kapcsolatban a legtöbb EU-s (szám szerint 13) országban meghonosodott szabályozáshoz a bűncselekmény minősítése során megkülönböztet csekély, alap, illetőleg jelentős mennyiségű kábítószert. A kábítószer mennyiségét a tiszta hatóanyag-tartalom alapján kell meghatározni.

Az elterelés jogintézménye mindaddig alkalmazható (tehát többszöri fogyasztókénti lebukás esetén is), amíg a fogyasztott kábítószer mennyisége, amely összeadódik az eljárások során, el nem éri a csekély mennyiség felső határát. Ha valakit annyiszor „elkapnak”, hogy az általa fogyasztott szer mennyisége meghaladja mindezt, akkor a törvény már nem teszi lehetővé az elterelés jogintézményének az alkalmazását, azaz a kábítószer-fogyasztásért is büntetést fog kiszabni a bíróság.

Elterelésre a Btk. 282.§ – 282/C.§-aiban nevesített hat tényálláson belül van lehetőség. Hétköznapi nyelven ez azt jelenti, hogy az egyes törvényi tényállások keretébe tartozó úgynevezett részcselekmények során megszerzett, illetve átadott stb. kábítószereket összegezni kell. Ennek alapján, egyrészt minden fogyasztó esetében a vegyész-szakértő megállapítja a lefoglalt kábítószerek tiszta hatóanyag-tartalmát, és ezeket összesíti, azaz megállapítja a törvényben meghatározott csekély és jelentős mennyiségek felső illetve alsó határához viszonyítva a lefoglalt kábítószerek mennyiségét. Másrészt minden elfogott fogyasztónak fel kell tenni a kérdést, hogy eddig összesen mennyi kábítószert szerzett meg, fogyasztott el. Az elfogyasztott kábítószerek hatóanyagtartalmát a korábban már hivatkozott táblázat segítségével, egyszerű százalékszámítási módszerrel meg kell határozni és összegezni, ezután össze kell adni a lefoglalt és elfogyasztott kábítószerek százalékos értékben megállapított hatóanyagértékeit. Majd ez alapján lehet megmondani, hogy az adott fogyasztó cselekménye hogyan minősül, tehát csekély, alap esetleg jelentős mennyiségű kábítószer megszerzéséért vagy tartásáért felel. Ennek nem csak a büntetési tétel szempontjából lesz meghatározott jelentősége, de ennek alapján derül ki, hogy az adott gyanúsítottal szemben alkalmazható-e a már említett elterelés jogintézménye.

Az elfogyasztott kábítószerek hatóanyag-tartalmának ilyen módon való összeadását a már említett 1/2007. BJD írja elő. A szakemberek többsége szerint egyébként az ilyen módon való számítás igen súlyos következményekkel jár, tekintettel arra, hogy pontosan a legkiszolgáltatottabb és az arra leginkább rászoruló heroinfogyasztók előtt zárhatja el az elterelés alkalmazhatóságát. Ellentétben a többi kábítószerrel, a heroinból – a fogyasztó által korábbi fogyasztásként elismert – már viszonylag kis mennyiségű kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma is túlléphet a csekély mennyiség felső határán.

Azt a kérdést tehát, hogy hány alkalommal lehet elterelésben részt venni, nem lehet egyszerűen egyetlen konkrét számmal megválaszolni, hiszen a fentiek alapján ez függ a kábítószer fajtájától, minőségétől (tiszta hatóanyag-tartalmától) és mennyiségétől is.

Az, hogy ezek a szerek a hétköznapi életben milyen formákban jelennek meg, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet által kiadott és évente frissített egyes feketepiaci kábítószerek átlagos hatóanyag-tartalmát bemutató táblázatban megtalálható. A táblázat elérhető a www.drogfokuszpont.hu internetes oldalon.

Azt, hogy kit kell terjesztőnek tekinteni, szintén a Büntető Törvénykönyv határozza meg, amely alapján, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, valósítja meg a terjesztői típusú magatartásokat.

5.2.  Az ártalomcsökkentés és a drogambulanciák

Az ártalomcsökkentő módszerek lényege a kábítószer-használat okozta ártalmak mérséklése, mind az egyén, mind pedig a társadalom érdekében. Az egyik legfőbb cél: a HIV-fertőzés és az AIDS vírus terjedésének megakadályozása, illetve a kábítószer-fogyasztók által elkövetett bűncselekmények számának csökkentése. Az ártalomcsökkentés módszertana abból indul ki, hogy elfogadjuk: léteznek olyan élethelyzetek, amikor  a függők nem képesek, vagy nem hajlandóak felhagyni a szerfogyasztással. Feladatunk ilyenkor az, hogy a használat okozta kockázatokat és ártalmakat, fertőzéseket a lehető legkisebbre mérsékeljük. Az ártalomcsökkentés másik fontos feladata azoknak a fogyasztóknak az elérése, akik nem kerülnek be az ellátórendszerbe (kórház, drogambulancia stb.): ők jelentik a legnagyobb kockázatot önmaguk és a környezetük számára is. Ők a legkiszolgáltatottabbak a jelenleg terjedő fertőző betegségeknek (Hepatitis, TBC, AIDS), és ők kriminalizálódnak a leggyakrabban. Nyilvánvaló, hogy az érdekeiket szolgáló ártalomcsökkentő tevékenység egyben mindannyiunk –  egész társadalmunk – érdekeit is szolgálja.

Alacsony küszöbű szolgáltatások

Az alacsony küszöbű kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást végzők nem támasztanak magas követelményeket az igénybe vevőkkel szemben, a szolgáltatás igénybevételének szinte nincs feltétele. Speciális módon, más szolgáltatásoktól eltérően ezek a szerhasználat/szerfüggés/viselkedéses problémák ártalmait csökkentő, és pszichoszociális támogatást, életviteli tanácsadást nyújtó programok, szolgáltatások, melyek térítés nélkül, könnyen elérhetőek, akár a szolgáltatás kihelyezésével, mobilizálásával is sokak által igénybe vehetők. Az ellátás során nincsenek szigorú elvárások, terápiás szerződések, nem követelmény az absztinencia, nem feltétel a betegbiztosítás (TAJ-kártya), a szolgáltatást igénybe vevő akár nevének közlése nélkül is kaphat segítséget. Az alacsony küszöbű intézmény az, ahol a változást igénylő szenvedélybetegek, addiktológiai problémával küzdők, kortársaik, hozzátartozóik, közvetlen szociális környezetük szolgáltatásban részesülnek. A szolgáltatások célja a szenvedélybetegek, az addiktológiai problémával küzdők és közvetlen környezetük elérése, fogadása, aktuális problémájuk kezelése, a lehetséges járulékos ártalmak csökkentése, a változás elindítása és segítése. Célcsoportjaik között egyaránt megtalálhatóak a deviáns életvitelű fiatalok, a nehezen elérhető és magas kockázatú csoportok.

Az alacsony küszöbű intézmények, szolgáltatások sajátos módszerei, eszközei, eljárásai alkalmasak lehetnek az igénybe vevő súlyosabb testi-lelki károsodásainak, szociális és egyéb veszteségeinek megelőzésére, aktuális állapotának szinten tartására, javítására, további szolgáltatások igénybevételének motiválására. Az alacsony küszöbű intézmények, szolgáltatások kiemelt szerepet játszanak a nehezen elérhető, vagy a más egészségügyi és szociális ellátásokban nem részesülő célcsoportok megtalálásában, a szolgáltatásokba történő bevonásában. Ilyenek pl. az egyéni és csoportos beszélgetések, életvezetés segítése, jogi információnyújtás, klubszerű szolgáltatások: anonim alkoholisták csoportja, leállt drogosok csoportja, hozzátartozói csoport,„drop-in” központ: „ahova be lehet esni”, azonnali segítséget lehet kérni. Tartalmazhat mosakodási, mosási lehetőséget, melegedő funkciót, ezen túl egyéni beszélgetési lehetőséget. Ennek a funkciónak komoly előnye, hogy folyamatos kapcsolatot lehet kialakítani a klienssel.

Léteznek úgynevezett megkereső szolgáltatások, amelyek célja, hogy olyan droghasználókat is el tudjunk érni, akik rejtőzködő életmódot folytatnak. Ebben az esetben a munkatársak keresik meg ezt a csoportot, például egy leállt drogos segítségével. Céljuk, hogy őket is bevonják a tűcsere programba, tudjanak az anonim módon igénybe vehető szolgáltatásokról.

A tűcsere programok az intravénás szerhasználókat célozzák meg, hiszen ők gyakran megosztják egymással az injekciózáshoz szükséges kellékeiket, leginkább a tűt. A tűcsere programok a steril tűhöz való hozzáférést igyekeznek megkönnyíteni, csökkentve ezáltal a közös tűhasználattal járó fertőzések kialakulásának és terjedésének kockázatát.

 

6.       Mit tegyünk?

6.1.  Ha csendháborítást tapasztalunk?

A szabálysértésekről szóló kormányrendelet értelmében, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul  zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ha csak a szomszédban zajló buli hangerejével van baja, ne kiáltson rögtön rendőrért. Próbálja meg személyesen, emberi hangon megoldani a problémát. Ha bulit szervez, néhány nappal előtte értesítse – személyesen vagy hirdetményben – az érintett lakótársakat, és előre kérjen elnézést az esetleges zavarás miatt.

6.2.  Ha igazolványt, értékes tárgyat találunk?

Törvényi kötelesség a talált tárgyak visszaszolgáltatása, illetőleg hatóságnak történő átadása. Gondoljunk arra, mi lenne, ha mi veszítettük volna el azokat a tárgyakat. Nekünk is jólesne, ha a becsületes megtaláló visszaszolgáltatná értékeinket. Azonosításra alkalmas tárgyak esetében, ahol ismert a tulajdonos (pl.: a táskában találunk egy igazolványt), nem szükséges a hatóságokhoz fordulni, adjuk át a tulajdonosnak. Ha a tulajdonos nem ismert, a tárgyakat a rendőrség ügyeletén kell leadni, ők intézkednek a jogosult felkutatásáról. Ha ez nem jár sikerrel, úgy a megtaláló igényt tarthat a tárgyakra, azonban a tartási engedélyhez, egyéb előírásokhoz kötött tárgyak esetében annak hiánya kizáró ok lehet. Ha a talált tárgyat nyolc napon belül hatóságnak nem adják le, a tulajdonosnak nem adják át, úgy vélelmezni lehet az eltulajdonítási szándékot, és jogtalan elsajátítás vétségének gyanúja miatt a megtaláló személy ellen eljárás indul.

6.3.  Ha magatehetetlen embert találunk az utcán, lépcsőházban?

Ebben az esetben – ha ez nem nyilvánvaló – ne arra gondoljunk először, hogy biztosan részeg (egyébként ő is segítségre szorul). Értesítsük a mentőket (telefon: 104)! Ha a közelben rendőrrel találkozunk, neki is szóljunk.

6.4.  Ha rendőri ellenőrzés során korrupcióra utaló magatartást észlelünk?

A rendőri intézkedés után kérdezzük meg a rendőrtől nevét, beosztási helyét, ha egyenruhában van, jegyezzük fel jelvényének számát. Ezeket az információkat a rendőr köteles megadni. Ezután haladéktalanul keressük fel a rendőrség panaszirodáját, vagy az intézkedő rendőr parancsnokát, a kapitányságvezetőt. Mondjuk el a történteket! A belső korrupció elleni küzdelem a rendőrség és az egész társadalom érdeke. Mi is hozzájárulhatunk a közélet tisztaságához!

6.5.  Ha gyanús alakok tűnnek fel a környéken?

"Úgysem jönnek ki, csak ha vér folyik" – gondoljuk gyakran. Ez nincs így. A bűnmegelőzés is fontos feladata a rendőrségnek. Azok az információk, amelyek az elkövetni szándékozott bűncselekmény megelőzéséhez, megakadályozásához járulnak hozzá, talán még fontosabbak, mint azok, amelyek a már megtörtént esetekre vonatkoznak. Ha gyanús mozgást, tevékenységet észlelünk környezetünkben, bátran jelentsük. A rendőrség ellenőriz minden bejelentést. Ne feledjük: lehet, hogy valaki éppen nekünk köszönheti majd, hogy nem vált áldozattá.

6.6.  Ha megzsarolnak?

Nem csak az kerülhet ilyen helyzetbe, akinek "vaj van a füle mögött". Mindenképpen értesítsük a rendőrséget. Ők az egyetlenek, akik jogosultak és kötelesek is segíteni. Higgyük el, képesek is rá. Ennek alapfeltétele azonban a bizalom. Ne hagyjuk ki őket "a játékból" még akkor sem, ha az elkövetők erre határozott utasítást adnak. A rendőrség speciálisan képzett és felszerelt, tapasztalt szakemberei hatékonyan és eredményesen tudják kezelni ezeket a helyzeteket.

6.7.  Ha tudomásunkra jut egy bűncselekmény?

A legtöbb állampolgárnak nagy dilemmát okoz, hogy a tudomására jutott bűncselekményt bejelentse-e vagy sem. Mi közöm hozzá? Miért pont én? Mi hasznom belőle? – kérdezzük magunktól gyakran. Visszatart bennünket továbbá a félelem, hogy az elkövető esetleg bosszút áll, de riasztó a hosszadalmas rendőrségi és bírósági procedúra is. A bűncselekmények feljelentése, a hatóságokkal való együttműködés elvárható állampolgári magatartás. Ne feledjük: mi is lehetünk áldozatok! Bármikor a saját bőrünkön tapasztalhatjuk valamilyen bűncselekmény következményeit. Ilyen esetben nekünk is jólesne, ha lenne, aki mellénk áll és elmondja, amiről tud, amit látott, hajlandó tanúskodni stb. Ma már korszerű eszközök állnak rendelkezésre, melyek a bejelentők, tanúk védelmét szolgálják. Számos jogi előírás teszi lehetővé, hogy az ellenérdekű fél ne ismerhesse meg a bejelentő, a tanú adatait. Kérhető az adatok zárt kezelése is. Az egyes nyomozási cselekményeknél (pl.: felismerésre bemutatás, szembesítés) sem kell szemtől szemben jelen lenni.

6.8.  Ha rendőrségi akció részese leszünk?

A rendőrség alapfeladata, hogy felderítse a bűncselekmények elkövetőit. Ezt kívánja a közérdek, és ezt írja elő számukra a törvény. Mivel nagyobb társadalmi érdek fűződik a sikeres nyomozáshoz, az elkövető elfogásához, mint ahhoz, hogy éppen megkezdett tevékenységünket folytathassuk, ezért átmeneti akadályoztatásunkat (a közlekedésben, az áthaladásban, a helyváltoztatásban, vagy éppen a nyugodt esti tévénézésben) türelemmel és megértéssel fogadjuk. A helyes magatartás ilyenkor, ha nem teszünk semmit. Hajtsuk végre a rendőrök utasításait, és semmiképpen se akadályozzuk munkájukat. Figyelem! A rendőrnek joga és kötelessége az intézkedést akadályozó személlyel szemben fellépni. Őrizetbe veheti, súlyosabb esetben kényszerítő eszközt is használhat.

6.9.  Ha tettenértünk egy elkövetőt?

A tetten ért elkövetőt bárki elfoghatja. A törvény erre lehetőséget ad. Ez azonban jog, nem kötelesség. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, és képesek vagyunk felmérni azt, hogy testi erőfölény, önvédelmi ismeretek stb. alapján vagy segítőink révén biztosan ártalmatlanná tudjuk tenni, akkor tegyük meg. Ha a kísérlet kimenetele bizonytalan, saját, vagy mások testi épségét, életét éppen ezzel veszélyeztetnénk, akkor ne próbálkozzunk. Ha sikerrel járunk, a megérkező rendőröknek adjuk át az elfogott személyt, a továbbiakban ők intézkednek. Fontos tudni, hogy nem mindenki adja meg magát csak azért, mert rajtakapták. Előfordulhat, hogy megadást színlel, majd egy alkalmas pillanatban támad vagy elszelel. Ezért az elfogott személyt körültekintően őrizzük. Mindenesetre a nyomozást azzal tudjuk leginkább segíteni, ha minden körülményt jól megfigyelünk (elkövető személyleírása, voltak-e társai, mivel és merre menekült, mit vitt magával, különös ismertetőjegyei).

6.10.       Ha szól egy ház, intézmény vagy autó riasztója?

Soha ne legyünk közömbösek! Győződjünk meg arról, hogy nem történt-e bűncselekmény! Az esetek nagy részében az elkövető felhagy a bűncselekmény folytatásával, ha észreveszi, hogy észrevették. Ha bűncselekmény történt, értesítsük a rendőrséget. Ha látjuk az elkövetőket, figyeljük meg őket pontosan (személyleírás, hányan vannak, milyen ruházatban, gépkocsival közlekednek-e stb.). Ha vakriasztás történt, próbáljuk meg értesíteni a tulajdonost, hogy kikapcsolhassa a készüléket.

6.11.       Ha jelentkeznek a felajánlott pénzért a gépkocsitolvajok?

Haladéktalanul értesítsük a nyomozást folytató rendőri szervet! Ők intézkednek arról, hogy a pénzátadásnál ne legyünk egyedül. Bízzunk a rendőrökben!

6.12.       Ha elszállították, vagy ellopták a gépkocsinkat?

Ha eltűnt a gépkocsink onnan, ahová leállítottuk, haladéktalanul hívjuk fel a rendőrség ügyeletét (107, 112). Ők felvilágosítást adnak arról, ha elszállították a gépkocsit (tiltott helyen parkolt), és közlik, hová szállították, hol, milyen feltételekkel vehető át. Igyekezzünk a gépkocsit minél előbb "kiváltani", mert a tárolási költségek nem olcsók és naponta emelkednek! Nagyobb baj akkor van, ha a gépkocsit eltulajdonították. Késedelem nélkül jelentsük be a rendőrség ügyeletén, hogy azonnal kiadhassák a gépkocsi körözését. Az ügyeleten személyesen jelenjünk meg, és vigyük magunkkal a gépkocsi iratait és az összes kulcsát (ha megvannak). Fontos, hogy a gépkocsi mielőbbi megtalálása érdekében minden ismertetőjegyét (sérülések, különleges festés, házilag végzett átalakítások, egyedi felszerelés stb.) pontosan közöljük.

6.13.       Ha a szomszédunk néhány napja nem jelentkezik?

Fontos, hogy törődjünk egymással! Figyeljünk a környezetünkben élőkre, segítsünk nekik, ha rászorulnak. Pillantsunk rá néha idős, beteg, egyedül élő szomszédainkra, és ha tehetjük, "álljunk meg egy szóra" velük. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy ideje nem láttuk, nem sétált a folyosón, érdeklődjünk más szomszédoktól, hogy ők találkoztak-e vele az utóbbi időben. Ha senki nem tud róla semmit, kopogjunk be, csengessünk. Próbáljuk megállapítani, hogy nem érte-e baleset, nem lett-e rosszul? Ha nem válaszol és a külső jelek arra mutatnak, hogy bent van a lakásban, értesítsük a rendőrséget. A rendőrség hatósági tanúk jelenlétében és közreműködésével felnyitja a lakást. Több idős, magatehetetlen, sürgős orvosi ellátásra szoruló ember életét mentették meg már így. Egy fontos tanács a rászorulók számára: értesítendő hozzátartozónk, rokonunk címét, telefonszámát adjuk meg valamelyik szomszédunknak, hogy baj esetén értesíthesse.

6.14.       Ha eltűnik valaki a családból?

Ne essünk pánikba! Telefonon vagy személyesen ellenőrizzük ismeretségi körét, kérdezzük meg barátait, játszótársait, kollégáit, a szóba jöhető rokonokat, nem találkoztak-e vele. Ha ez nem vezet eredményre, nézzük meg, mit vitt magával (ruhákat, igazolványokat, útlevelet), hagyott-e hátra valamilyen üzenetet, levelet. Ha ismeretségi körében nem találjuk, akkor egy – lehetőleg minél frissebb – fényképpel menjünk be a rendőrkapitányság ügyeletére, és tegyünk bejelentést. Adjuk meg az összes olyan információt a rendőrségnek, amely segítheti a körözési munkát. Készüljünk fel a következő kérdésekre: pontos adatai, személyleírása, utolsó ismert ruházata, különös ismertetőjegyei, szokásos tartózkodási helyei, barátai, életvitele, szokásai, illetőleg – ha megállapítható – ki, mikor, milyen körülmények között találkozott vele utoljára.

6.15.       Ha felismerünk egy körözött bűnözőt, gépkocsit?

Haladéktalanul jelentsük be a 107-es vagy 112-es telefonszámon, vagy bármely rendőrnél. Mondjuk el, miről ismerhető fel, hol, merre található, ki van a társaságában, mivel közlekedik és minden fontos információt, mely segítheti az intézkedő rendőrt. A körözött személy elfogását egyedül ne kíséreljük meg! Ha körözött gépkocsit találunk, értesítsük a rendőrséget: nevezzük meg a pontos feltalálási helyet, és lehetőség szerint várjuk meg a rendőröket.

6.16.       Ha ismeretlenek csengetnek az ajtón?

Lehetőleg ne engedjük be őket. Ajtón keresztül kérdezzük meg, mit akarnak. Szereltessünk fel biztonsági láncot és kémlelőnyílást a bejárati ajtóra. Ha a látogató azt állítja, hivatalos helyről érkezett, köteles magát fényképes igazolvánnyal igazolni. Ha bajban van, rosszul van, segítséget kér és ezekre tekintettel úgy döntünk, hogy beengedjük az idegent, semmiképp se hagyjuk egyedül a helyiségben. Ha többen vannak, csak azt engedjük be, aki rosszul van. A beengedés előtt kérjünk egy kis türelmet, ezalatt zárjuk el, tegyük biztos helyre elöl lévő értékeinket.

6.17.       Ha bent van a lakásunkban a betörő?

Semmiképp sem ajánlatos "magánakcióba" kezdeni! Ha lehetőségünk van rá, hívjunk segítséget és próbáljuk meg visszatartani az elkövetőt a rendőrök kiérkezéséig (zárjuk rá az ajtót, szomszédokkal akadályozzuk meg, hogy a helyszínről elmenjen stb.). Kerüljük a szükségtelen, öncélú erőszakot, mert ezzel magunk is bűncselekményt követhetünk el! Jogos védelmi helyzetben csak akkor vagyunk, ha az elkövető megtámad minket. Ilyenkor jogunkban áll a támadással arányos és mindenképp szükséges erőszakot kifejteni az elhárítás érdekében. Ne változtassuk meg a helyszínt, hagyjunk mindent úgy, ahogyan találtuk.

6.18.       Ha azt tapasztaljuk, hogy betörtek a lakásunkba?

Lehetőleg ne menjünk be a lakásba, mivel a hátramaradt bizonyítási eszközöket, nyomokat megsemmisíthetjük. Azonnal értesítsük a területileg illetékes rendőrkapitányságot (tel: 107, 112) és várjuk meg a kiérkező szemlebizottságot. Gondoljuk át, kit lehet majd felkérni hatósági tanúnak a szemléhez (szomszédot, ismerőst stb.). A helyszíni szemle során működjünk együtt a rendőrökkel. Mérjük fel, mi tűnt el a lakásból és azok hozzávetőleg milyen értéket képviselnek. Mekkora rongálási kár keletkezett? Helyesen tesszük, ha "házileltárt" készítünk értéktárgyainkról, műszaki cikkeinkről, igazolványainkról. Jegyezzük fel ezen adatokat (gyári szám, sorozatszám, típus, külső leírás stb.) és tegyük biztos helyre. Az értékesebb, egyedi azonosításra alkalmas tárgyakról, műkincsekről, ékszerekről fényképfelvételeket is célszerű készíteni. Mindezek segítik a nyomozást, megkönnyítik az ellopott értékek körözését, megtalálását.